Csongrád Online

Salsa est

2012-03-03T18:23:00.003+01:00

Két órás, élőzenés salsa est (salsa, merenge, rumba, bachata) tánctanítással egybekötve!

A Salsa Juanita héttagú táncformáció táncolható los angelesi stílusú zenét játszik.

Műsorukban a jazzes szólók mellett a főszerep a táncosoké!

A buli előtt és közben a salsázni még nem tudó, vállalkozó szelleműek megtehetik első lépésüket tánctanár segítségével.

A jó hangulat garantált!

Mindenkit szeretettel várunk az Algyői Faluház színháztermébe

2012. március 8-án, csütörtökön!

Guatavitától Narihualáig...

2012-03-03T18:16:00.003+01:00

Az Algyői Faluház szeretettel meghívja minden kedves érdeklődőjét 2012. március 9-én, pénteken, 16 órára a Faluház klubtermébe, Molnár Gábor: Guatavitátó Narihualáig... utazások Dél-Amerikában c. előadására, ezt követően 17 órától az azonos című fényképkiállítás megnyitójára.

A kiállítást megnyitja Bene Zoltán intézményvezető.

A kiállítás megtekinthető 2012. március 9-30. között, 8-20 óráig.

Nőnapi köszöntő

2012-03-03T18:06:00.003+01:00

Az ALGYŐI FALUHÁZ? KÖNYVTÁR ÉS TÁJHÁZ, valamint Algyő férfinépe szeretettel hív minden algyői hölgyet 2012.március 8-án, csütörtökön 17:30 órára a Faluház színháztermébe, ahol átadják nőnapi szeretet ajándékukat.

A műsorban fellépnek: Algyői Hagyományőrző Citerazenekar, Antal János, Bakó Attila, Bakos Bence, Bakos József, Bíbor Máté, Csamangó Krisztián, Deák Tamás, Gonda József, Gyurcsik Máté, Gyurcsik Tamás, Hermán Tamás, Horváth József, Kalusi Dénes, Lele Krisztián, Molnár Áron, Németh Bercel, Országh S. Ákos, Sermann József, Üveges László

Minden hölgyet szeretettel várunk!

Újra kezdődik a kézilabda bajnokság

2012-02-27T18:41:00.002+01:00

A FKSE-ALGYŐ NBII-es férfi kézilabda csapatának ismét megkezdődik a bajnokság.

Első hazai mérkőzésüket március 03-án, szombaton 18 órától játsszák.

Következő mérkőzések:

2012. március 17. szombat 18:00 óra

április 28. szombat 18:00 óra

május 12. szombat 18:00 óra.

A KSZSE-Algyő NBII-es női kézilabda csapat Algyőn játssza hazai mérkőzéseit.

Időpontok:

2012. március 11. vasárnap 16:00 óra

április 21. szombat 16:00 óra

május 06. vasárnap 16:00 óra.

A mérkőzéseket Algyő új tornacsarnokában a Sport u. 5. szám alatt tekinthetik meg.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Parlandos sikerek

2012-02-16T19:48:00.003+01:00

Az országos Ki-Mit-Tud? verseny elődöntőjét január 14-én Szegeden, a Vasutas Nevelőotthonban rendezték meg. A megmérettetésen a GYEVI ART KULTURÁLIS EGYESÜLET PARLANDO Énekegyüttese is részt vett.A középdöntőt Hévízen rendezik meg. A Parlando Énekegyüttes és a csapat harmonikása, Bakos József sikeres szereplésével bejutott a középdöntőbe.

Ez már a második sikeres országos bemutatkozó sorozat: tavaly novemberben és decemberben is részt vett az együttes a Hévízen rendezett versenyen, ahol a döntőig jutottak, és ott kiváló minősítést kaptak, énekegyüttes-opera műfajban, Tóth Zsófia szólóénekben, Bakos József pedig harmonika szólóban.

Jutalmuk Hévízi pihenés, illetve görögországi utazás.

A Szőke Tisza Nyugdíjasklub Búzavirág Asszonykórusa is részt vett a Ki-Mit-Tud? elődöntőjén, népdalokat énekeltek a Hagyományőrző Citerazenekar kíséretével.

Most lelkesen készülnek a tavaszi hévízi középdöntőre.

Gratulálunk sikereikhez!

Algyői farsangi mulatságok

2012-02-09T19:46:00.003+01:00

Itt a farsangi mulatságok ideje.

Algyőn immár nagy hagyománya van az idén is megrendezésre kerülő civil szervezetek és baráti társaságok farsangi vetélkedőjének.

Az idei vetélkedő színhelye természetesen a faluház, időpontja 2012. február 17., péntek, 17:30. A szervezők várják a farsangi mókákra és vetélkedésre nyitott családokat, baráti társaságokat és civil szervezeteket.

A bolondozós délután méltó lezárásaként ugyancsak a faluházban karaoke party indul 20 órától.

Az Ősgyeviek Baráti Körének tagjai ugyancsak februárban farsangoznak, az összejövetel időpontja február 25. szombat, 16 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

ISKOLAI ALAPÍTVÁNYI BÁL ALGYŐN

2012-02-04T19:58:00.002+01:00

Izgatottan készül iskolánk apraja-nagyja a 2012. február 18-án megrendezésre kerülő Alapítványi bálra.

Ezúton szeretnénk kérni a szülők, a lakosság, a helyi vállalkozók és civil szervezetek segítségét is a tombolán kisorsolandó nyereménytárgyak összegyűjtéséhez, hiszen a tombola bevétele az iskola alapítványát gazdagítja.

Az így befolyt összeg erdei iskolára, a tanulók jutalmazására és egyéb támogatásra fordítunk.

A felajánlott tárgyakat leadhatók az Algyői Fehér Ignác Iskolában munkaidőben, hétfőtől péntekig reggel 8 órától délután 16 óráig.

Felajánlásaikat ezúton is köszönik a szervezők!

Karate és medibau oktatás Algyőn

2012-01-26T19:28:00.003+01:00

Az Algyő Sportkör Karate Szakosztálya felvételt hirdet kyokushin karate és medibau iránt érdeklődőknek.

A cél a gyerekek testi,, értelmi és érzelmi fejlődésének harmonizálása a keményebb karate és a lágyabb medibau mozgásán keresztül.

Jelentkezni lehet az edzéseken az edzőteremben hétfőn és szerdán 16:00-17:30 között, valamint e-mailben osu-no@freemail.hu és telefonon 06 30/461-98-63.

Kultúra Napja Algyőn

2012-01-17T19:31:00.003+01:00

" Sok szépet írának a bölcsek, de csak úgy hatnak reánk, ha érzés és gondolkodás által sajátunkká tevők, ha saját magunkban kiforrva lényünkhöz kapcsolódtak, mint esti szélhez a virágillat, melyben megfürdött."

Kölcsey Ferenc: Parainesis

Az Algyői Faluház szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2012. január 20-án, pénteken , 17 órára, a faluház galériájába a MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából rendezett Magyar motívumok tárlata című kiállítás megnyitójára és az azt követő táncházra.

Kiállítók: Balasi Marianna, Bereczné Lázár Nóra, Molnárné Süli-Zakar Zita, Oláh Ernő

A tárlatot megnyitja: Bene Zoltán intézményvezető

Közreműködik a Kankalin Néptáncegyüttes és a Tisza Banda.

A tárlat megtekinthető 2012 január 20. és február 11. között Algyőn a Búvár u. 5. szám alatt.

Történelmi emlékhely lett a Dóm tér is

2012-01-16T16:53:00.002+01:00

Januártól új emlékhelyeket definiál a kulturális örökség védelméről szóló törvény; két új kategória született. Legmagasabb szintű a kiemelt nemzeti emlékhely, ez után következik a történelmi emlékhely. Az Országgyűlés törvényben nevezhet meg kiemelt nemzeti emlékhelyet. Ez olyan, állami tulajdonban álló színhely, amely a „nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bír". Helyszíne lehet nemzeti és állami ünnepek idején országos állami ünnepnek; protokolláris célból állami vezetők vagy a tulajdonosa szintén rendezvényt hirdethet meg e helyszínen. Turisták látogathatják, egyéb esetekben köznapi célra használható. A kiemelt nemzeti emlékhelyek jelenlegi 10-es listájára felvették a fővárosi Kossuth teret, a Várnegyedet, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Hősök terét és a Rákoskeresztúri Új Köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcelláját, a debreceni Református Nagytemplomot, a mohácsi emlékparkot, a pákozdi katonai emlékhelyet, a somogyvári várat és a székesfehérvári romkertet. Egyetlen Csongrád megyei helyszínt találni köztük: az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. A kormány rendeletben delegálhat helyszínt a második kategóriába, a történelmi emlékhelyek sorába. Erre a listára olyan helyszínek kerülhetnek, amelyek a nemzet vagy valamelyik nemzetiség történelmében meghatározó jelentőségűek. Jelenleg a törvény 39-et határoz meg. Csongrád megyéből itt is egyetlenegy szerepel: a szegedi Dóm tér a székesegyházzal. A rangos listára került többek között a budapesti Terror Háza, a Corvin köz, a Batthyány örökmécses, de ott találni a fertődi Esterházy-, a gödöllői Királyi- és a keszthelyi Festetics-kastélyt, a máriapócsi kegytemplomot, a muhi csatamezőt, a várak közül pedig például a diósgyőrit, a komáromit, a kőszegit, az egrit, a szigetvárit és a visegrádit. Azt is előírja a jogszabály, hogy az emlékhelyet fel kell lobogózni és egységes arculat szerint meg kell jelölni. A Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dolga, hogy a tulajdonosával, kezelőjével megállapodjon és használati tervet készítsen. Amellett, hogy a kiemelt nemzeti és a történelmi emlékhely kategóriába tartozás presztízst jelent, az objektumok az idegenforgalomban és oktatásban is szerepet kapnak. Nem utolsósorban pedig a megőrzésükkel és rendezvényeikkel kapcsolatos projektek előnyt élveznek. Megírtuk: az ópusztaszeri emlékpark az idei költségvetésben 237 millió forintos állami támogatást kap.

A műemlék is más

Az új emlékhelyeket más elgondolás alapján jelölték ki, mint a műemlékeket szokták, de vannak átfedések az emlékhelyek és a műemlékek között. Megyénkben 300, Szegeden 180 objektum élvez műemléki védettséget.

Alma és körte

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság eddig is létezett; az úgynevezett Nemzeti Sírkertet „építette". Ennek a két új emlékhely-kategóriához nincs köze. Azt jelenti, hogy a bizottság temetők, hősi temetési helyek, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek olyan részeit választotta ki, amelyekben a nemzet jeles halottainak földi maradványai vannak. A Nemzeti Sírkerthez tartozó temetkezési helyeket nem lehet megszüntetni vagy áthelyezni. A bizottság honlapja szerint ilyen védettség megyénk 18 temetkezési helyét, illetve annak részeit illeti meg. Ide tartoznak a szegedi dóm altemplomának részei, az Alsóvárosi, a Belvárosi, a Dugonics, az izraelita, a református temető bizonyos parcellái. A megyei sírkertek közül része a Nemzeti Sírkertnek a csanádpalotai lezárt katolikus temető, a földeáki, a vásárhelyi Dilinka, a katolikus és a Kincses temető néhány parcellája, a makói református, izraelita és Belvárosi temető egy-egy sírja, valamint a sándorfalvi, a szentesi Szeder és az Alsó református temető egy-egy kriptája. Kivétel a sorban – mert nem temetkezési hely – 2003 óta a szegedi Hősök kapuja, amely Nemzeti Kegyeleti Emlékhely.

delmagyar.hu

Árpádhalmi disznóságok

2012-01-16T16:46:00.003+01:00

Árpádhalom - Ne legyenek kétértelmű gondolataink: a fenti névvel az első, turisztikai céllal megrendezett falusi disznótorosukat illették az árpádhalmiak.

Az ötlet bejött – mondta Szarka Attila polgármester –, hiszen nemcsak a közeli Szentesről, de Szegedről, sőt a környező megyékből is számos érdeklődő kereste fel a községet. A hagyományos gasztronómiai élvezetek előtt tisztelgő rendezvény szombaton volt a kastély udvarán, az önkormányzat és a kifejezetten ilyen célokra létrehozott falufejlesztő egyesület szervezésében. Kora reggel két, egyenként 130 kilós jószág szaladt a késnek, a feldolgozásban a helybeliek és a testvértelepülésről, a romániai Árpádról érkezett vendégek segédkeztek. Méterszám készültek az ínycsiklandó kolbászok; a legtürelmetlenebbül talán a gyermekek várták, hogy végre ehessenek a finomságokból. Szerencsére jóval hamarabb eljött a pillanat, mint ahogy az egyik alkalmi böllér ígérte, aki azzal biztatta az egyik türelmetlenkedőt: ne aggódjon, karácsonyra végeznek. Árpádhalmon erre az egy napra felpezsdült a falusi turizmus: a látogatók kedvéért az egyedülálló favázas templomot is kinyitották.

delmagyar.hu

Árpádhalom település története

2012-01-16T16:29:00.004+01:00

A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyal halom (domb) főnév. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. (A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított.) A község lakóinak száma 1956-ban – az alakuláskor – 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 600 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. Október 10-tól ismét önálló község. Az egykor hatalmas kiterjedésű mágocsi uradalom gróf Károlyi Alajos (1825-1889) halála után felosztásra került az örökösei között. Az árpádhalmi és zoltántéri gazdaság, valamint a szendrei major (mintegy 6000 kh kiterjedésben) leányának, gróf Károlyi Ferdinandának jutott, aki 1893-ban gróf Berchtold Lipót diplomatához, későbbi közös külügyminiszterhez ment feléségül. Az 1891-ben telekkönyvezett birtok igazgatását Berchtold Lipótné az 1890-es évek közepén vette kézbe, központjául Árpádhalmát jelölve ki. Lakhelyül – feltehetően 1897-1898 folyamán – csinos kastélyt építtetett egy 23 holdas erdő közepébe. A klasszicizáló, eklektikus stílusú épület központi része földszintes, oldalszárnya emeletes, udvari traktusán íves kiképzésű, oszlopos, fedett terasszal. A kettős cseréppel fedett, téglából készült kastély eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből állt. A szép környezetben fekvő takaros kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. (Mellette Árpád fejedelem szobra áll, Fromann Richárd alkotása – 1996).A kastély közelében látható az 1920-21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt; sajnos tervezője nem ismert. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel 1921. Június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére. Árpádhalmi tartózkodása idején a Berchtold-kastélyban lakott Székács Elemér (1870-1938) kiváló növénynemesítő. Róla tudni kell, hogy tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte 1888-1891 között, majd oklevelének megszerzése után gróf Károlyi Alajos uradalmainak budapesti központjába került gyakornoknak. 1906-ban kezdett a búzanemesítéssel (szelektálással) foglalkozni. 1908-ban az akkor mégy Nagymágocshoz tartozó Árpádhalomra került. Itt már 3000 kat. holdon vetette az általa nemesített búzát, amely 1911-re az egész Alföldön kiszorította nagyobb hozamával és jobb minőségével az addig használt ún. Tisza vidéki búzát. A Székács-búza különösen rozsda-ellenállóságával tűnt ki. 1915-től már jószágigazgatóként működött. 1917-ben megalapította a Vetőmagnemesítő Rt-t. Árpádhalmán és Kompolton kísérleti telepet állított fel. 1918-ból az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, több mezőgazdasági egyesület, ill. bizottság elnöke. 1931-ben az Állami Növénynemesítő telepek (Kompolt, Bábolna, Mezőhegyes) főfelügyelője lett. Ő alapította és szerkesztette a Növénynemesítő Szemlét. Árpádhalmán utcát neveztek el róla, és emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakhelyének, a volt Berchtold-kastély falán.

Rajz szakkör Algyőn mindenkinek

2012-01-11T19:21:00.003+01:00

2012-ben is folytatódnak a rajzszakkör foglalkozásai az Ifjúsági Klubban.

A következő foglalkozás 2012. január 14-én szombaton 15 és 17 óra között zajlik.

A kéthetente zajló foglalkozásokat Magyarné Varga Anna és Kocsisné Kuk Ildikó vezeti.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Színház ALGYŐN a Magyar Kultúra Napján

2012-01-11T19:02:00.003+01:00

Pozsgai Zsolt: Tolnay Klári 1930. című színdarabját tekinthetik meg az algyőiek 2012. január 22-én ( vasárnap) 17 órakor a Faluházban - Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Tolnay Rózsi (későbbi keresztnevén Klári) tizenhét éves, és a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál tanul. A karácsonyt sem töltheti otthon, mert szüleinek elfogyott a pénzük, nem jut vonatjegyre.

Karácsonykor tehát egyedüli növendékként a zárdában marad. Ám ott marad vele Mater Henrich is, a zárda egyetlen férfi tanára, aki felelősséget érez a kislány iránt, és talán valamivel többet is...

A fiatal Tolnay neki meséli el, hogyan képzeli az életét, milyen az az életút, amit be akar járni.

Mennyi sikerül ebből, mennyi lesz a valóság? Ezt majd a néző dönti el. Kettőjük játékából azonban kialakul egy személyes, céltudatos pálya képe, annak örömeivel, buktatóival és könnyeivel.

Tanár ( és további hat szerepben): Kautzky Armand

Tolnay Klári: Kara Tünde

Info: Faluház Algyő, Búvár u. 5.

Könyv bemutató Algyőn

2012-01-04T19:47:00.002+01:00

Az Algyői Szőke Tisza Nyugdíjas Klub szeretettel vár minden kedves érdeklődőt tagtársuk, Belovai Erzsébet, NOSZTALGIA VERSEIM címmel megjelent kötetének bemutatójára.

Belovai Erzsébet szerelmes ihletésű versei már több algyői rendezvényen felolvasásra kerültek.

Most válogatás kötet jelent meg a költőnő legszebb verseiből.

A bemutató helye és ideje:

2012 január 19. csütörtök, Algyő, Faluház, színházterem.

Megszívlelendő gondolatok az előttünk álló évre - A hódmezővásárhelyi Jobbik jókívánsága a 2012-es évre

2012-01-01T21:23:00.001+01:00

Bort, búzát, békességet, avagy legyen sorsfordító esztendőnk.

Egy újabb esztendő áll előttünk. Hétköznapi gondokkal, kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, egyéni küzdelmekkel, a megélhetőség nehézségeivel kell szembenéznünk a 2012. évben is. S hogy a kellő erő megvan-e bennünk, az csak rajtunk múlik.

Örökletesen megvan, hiszen így tették ezt őseink is, annak rendje és módja szerint, megvívták önmaguk harcát a magmaradásért, hogy Istentől kapott elegendő erővel megáldva nem is akármilyen megélhetőséget teremtsenek nemzetük számára, hogy mi utódaik erősek legyünk, hogy egységes és egyetlen célunk legyen: a nemzet jóléte, amely érzelmileg egyénenként is felemelő érzést nyújt, büszkeséggel tölt el. Mert oly szépen tudjuk, hogy minél egységesebb, erősebb egy nemzet, annál nehezebben igázható le és annál nehézkesebb az elbátortalanítása, megfélemlítése.

Ősmagyar kultúránk, vallásunk, hitünk a tisztaságot hordozza magában. Majdhogynem prófétai hittel élve teljes meggyőződéssel hiszem, hogy mi magyarok nem jöttünk sehonnan, mert a mi őshazánk a Kárpát-medence, és hogy sokkal több, mint kétezer éve itthon vagyunk! Ebben kell egymást megerősítenünk, ebben kell hinnünk, hogy tiszta lélekkel tekinthetünk vissza múltunkra, hagyományainkra, varázslatos történeteinkre, gyönyörű gazdag hitvilágunkra és mindezek alapul szolgáljanak jelen megélhetésünkhöz.

Talán nagyon régen nem volt ilyen nehéz, kilátástalan, szomorú és egyhangú életvitelben részünk. A megélhetés az, amely minden ember számára létfontosságú, s amely Isten által adatik meg és amelyet valójában holmi földi törvény nem bírálhat felül. Ezt okvetlenül tudnunk kell.

Életünket, egyéni és nemzeti felemelésünket nem vezérelheti semmiféle politikai hatalom. És akkor miért van mégis, hogy úgy viselkedünk, mintha nem is itthon volnánk, mintha szégyellnénk mivoltunkat, miért gyengülünk el, miért van az, hogy fejünket lesütve, némán engedelmeskedünk önkényesen felállított hatalom igazságtalan játékának, s hogy mozgatható bábjai vagyunk a hatalom színpadán eljátszott tragikomédiának?

Hiszen mi itthon vagyunk. A saját életünk fölötti uralmat és egyensúlyt csak és kizárólag magunknak engedjük meg, senki másnak nem. Mert ha látják, hogy megfélemlíthetővé válunk, meg fognak félemlíteni, meg fognak vezetni bennünket.

Meg fogják követelni tőlünk, hogyan viselkedjünk, hogyan hajtsunk fejet például munkaadónk előtt. Kegyelmes munkaadónk nem érdemeinkre, rátermettségünkre, értékeinkre fog rávilágítani, hanem a megfélemlítésünk által használja ki bátortalan bárgyú tunyaságunk, hogy azt tehesse meg velünk, amit kénye kedve szerint akar, s ha csak egy leheletnyi gondolattal is megpróbáljuk kellően elgyengült érveink megvédeni, rögtön ránk rivall, hogy százan várnak sorukra, hiénaként lesve „jól megbecsült kegyes helyünket”.

És meg fogják szabni, hogy milyen kulturális eseményeken vegyünk részt, mert ők nálunk jobban tudják, hogy számunkra mi értékes, mit jelent az igazi hiteles irodalom, művészet, magyar színház, vagy éppen azt is meg fogják mondani, hogy milyen eseményeken ne vegyünk részt, mert tilos, mert esetleg nem a hatalom íze szerint derít fényt az igazságra.

És meg fogják szabni, hogy milyen iskolába írassuk be gyerekünket, s hogy gyerekünknek ki legyen a padtársa, s hogy mit tanulhat, hogyan, milyen ütemben és milyen keretek között, egyéni sajátosságaira, esetleges gyengeségeire, vagy ellenkezőleg, kimagasló tehetségére fittyet hányva.

És meg fogják szabni, hogy melyik bankhoz kell bekopognunk, hogy felvehessük minden hónapban munkabérünket, amellyel lassan kizárólag egyik napról a másikra élhetünk meg, és távolabbi célokat még álmunkban sem merünk megfogalmazni, gyerekünknek egyre gyakrabban kell azt mondanunk, hogy ebből bizony „nem telik” arra, amit szeretne.

Sajnos egyre inkább nem telik és egyre inkább azt látja gyerekünk, hogy apja, anyja reggeltől estig dolgozik, és még sincs mit aprítani a tejbe.

S a gyerek azt is látja, hogy a szülő mélabús és kedve sincs beszélgetni, megbeszélni a hétköznapok gondjait, s hogy becsületes munkája révén, legyen szakképzett munkás vagy értelmiségi, úgy sem tud mit kezdeni a modernkor kihívásaival, mert nem bír megküzdeni az anyagiakkal vívott harccal, mert nincs elég pénze, mert elfogy jóval fizetés, azaz időnap előtt és szélmalomharcot vív a hétköznapokkal.

És ha évekkel ezelőtt a szülő belevetette magát bármilyen deviza alapú lakáshitelbe, azzal a reménnyel, hogy legyen egy fedél a feje fölött, és most valamilyen megoldásra vár, netán a végtörlesztés lehetőségén gondolkodik, hát valóban van min, hiszen legkönnyebben akkor élhet a lehetőséggel, hogyha vannak olyan megtakarításai, amellyel visszafizetheti a hitelt. Eszelős megoldás! Csakhogy, lássuk be őszintén, egy húsz-huszonöt évre devizahitelt felvett, átlagkeresettel rendelkező magyar számára, kinek havi törlesztő részlete az utóbbi években lassan már a Nagy Göncöl csillagait súrolta - olyan nagyon sok megtakarítása a szalmazsákjában nem lehet…

És mi van, hogyha gyerekünk azt a megélhetési képet festi le magának, hogy a tisztátalan, hazudozó, másokat megcsaló, a magyar nemzetből és a magyar hazából gazdagodó, alattomosan eszelős politikus vagy az őt kiszolgáló galád üzletember életvitele az egyetlen lehetséges formája a módos megélhetésnek? Nem volna ez nagyon szomorú és mindez nem a mi hibánk lenne?

Nem szégyellnénk magunkat érte, hogy nem tettünk semmit ennek megakadályozásában, hogy csak megvonogattuk vállunk, azt mondván, ez nem a mi dolgunk, vagy elfordultunk, vagy éppen szemérmetes Erzsók módjára lesütöttük szemeinket, elkerültük egymás pillantását, nem mondtuk ki a mélyről fakadó egyéni fájdalmainkat, és megtakarítás helyett az igazságot temettük a szalmazsákjainkba?

S nem fájna ez igazi nagyjainknak, akik teljes hittel és lélekkel tettek annak érdekében, hogy megtisztítsák a hazát, hogy felemeljék, hogy eltakarítsák az álnok uralmat, s amelyet csak és kizárólag Isten tiszta támogatásával tudtak megtenni, hogy tovább élhessen a nemzet?

Kötelességünk tudni, hogy mi vagyunk felelősek azért, hogy kit választunk, és kinek engedjük meg, hogy vezetőnkké váljon, hogy bizonyosak legyünk abban - miután megválasztjuk, nem fordul ellenünk, hanem értünk, miattunk vállalja feladatát és az általa felvállalt feladatot hivatásnak tekinti és nem népe csúnya átverésének lehetőségét látva benne, önös meggazdagodás céljából.

És újra meg újra újuljon és merüljön fel bennünk a gondolat, hogy mi itthon vagyunk, hogy mi vagyunk az erősek, mi, akik a saját terhünkkel küszködünk, tulajdonképpen mi visszük a nemzet keresztjét, és mi, a saját kis portáinkon kívül és belül - vagyunk azok, akik csekély, olykor apróságnak tűnő gondjainkkal, de egyéni sajátosságokkal ellátottan történelmet írunk és nem is akármilyet: a magyar történelmet.

Legyen ez az újesztendő jó alkalom arra, hogy gyakrabban beszélgessünk, találkozzunk egymással, merjük felvállalni gondolatainkat, nézeteinket, merjük kimondani és megbeszélni gondjainkat, figyeljünk egymásra és mondjuk el, mi nyomja szívünket, lelkünket, mert ezáltal tudjuk előrébb vinni, felemelni közös dolgainkat.

És ugye, nem szeretnénk megvárni azt, hogy megszabják: mit gondoljunk, mit érezzünk, és mit valljunk hittel és lélekkel magunkénak?

Egészségben, szeretetben és kegyelmekben gazdag Új Esztendőt kívánva mindnyájunknak,

Kovács Sándor

a Jobbik hódmezővásárhelyi alelnöke

Hódmezővásárhely, 2012. január 1.

forrás link:KATT RÁ

Debrecenből indult el a Nemzeti regiszter

2011-12-29T17:35:00.000+01:00

A világ valamennyi magyarjának (legalább virtuális) egyesítésére törekszik a Nemzeti regiszter. A kezdeményezés Bencze Attila író, költő nevéhez fűződik. Lehet lájkolni!

Két ünnep között: valahogy így élünl mi, magyarok is. Kicsit mindig félúton. Mikor valaminek a közelébe érünk, azért valamit mindig fel kell adni, annak érdekében el kell távolodni attól, ami szintúgy fontos. Így nem véletlen talán az sem, hogy karácsony után és új év előtt jött létre a Facebookon a Nemzeti regiszter. Tisztelt Magyar Testvéreim a világ minden pontjáról! Az oldal célja az, hogy összegyűjtse a magyar embereket a világ minden pontjáról – határozta meg az oldal profilját a közösségi oldalon Bencze Attila. Az összetartozás utáni igény, azaz inkább vágy nem újkeletű, ám egyre égetőbb. Lehet csatlakozni! Fontos: közösségről, és nem állami szervezetről van szó.

Csák Helga www.civishir.hu

Fehér Ignác emlékére

2011-12-29T17:07:00.002+01:00

Algyő nagyközség múltjához, 19. század végi, 20. század eleji történelméhez szervesen hozzá tartozik Fehér Ignác személye, ki 1896 november elsejétől meghívás alapján került az algyői iskola tanítói székébe.

Ám lássuk, ki is volt Fehér Ignác.

Gyergyócsomafalván született, a Gyergyói-medence egyik legszebb vidékén, Fehér Miklós és Szilágyi Karolina gyermekeként, 1876. július 25-én.

A székelyek azon szűk rétegéhez tartozott a Fehér család, akik évszázadokra visszamenően lovas katonai feladatokat láttak el a határ védelmében. Felmenőik lófő székelyként jelentős gazdasági hatalommal rendelkeztek, gazdasági kiváltságukat az első világháború kitöréséig megőrizték.

Fehér Ignác elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányai befejezése után a Római Katolikus Tanítóképzőbe iratkozott be Csíksomlyóra. A tanítóképzőben széleskörű tudásra tett szert. Hit-és erkölcstant, neveléstant, oktatási módszertant, magyar nyelvet és irodalmat, német nyelvet, alkotmánytant, történelmet, földrajzot, gazdaságtant, számtant-és mértant, rajzot, szépírást, éneket, hangszeres zenét tanult valamint tanítási gyakorlatokat végzett. Tanítói oklevelet 1895-ben kapott, jól megfelelvén a kiszabott követelményeknek.

1896 november 1-től meghívás alapján került az algyői községi iskolához.

Az iskola államosítása után, 1900 január 1-től állami tanító lett.

A község szegény volt, két tantermes iskolájában több mint 120 gyermek tanult, ezért a tanító nagy energiát fordított arra, hogy megnyerje a község és a tanfelügyelőség támogatását arra, hogy egy új iskola épülhessen a belterületen. Az iskola felépüléséig eltelt három év a legnagyobb terheket rótta rá.

Közben folyamatosan továbbképezte magát, kosárfonást, szőlő-és borászati ismereteket, méhészkedést tanult és ismereteit sikerrel adta tovább a község lakóinak. Például a kosárfonást olyan szintre emelte, mellyel egyre versenyképesebb árukat tudtak előállítani az ezzel foglalkozók.

Algyőn 1900-ban megalakult a Hitelszövetkezet, melynek könyvelője Fehér Ignác lett, 1914-ig végezte ezt a felelősségteljes munkát. Leszerelése után a maga által alapított Hangyaszövetkezet elnöke lett. 1899-ben házasságot kötött Gerzsány Emma tanítónővel, tíz gyermekükből nyolc felnőtt.

Fehér Ignác nagy teherbírású tanító, és még nagyobb tudású polihisztor volt. Fáradhatatlanul dolgozott az iskolában, a Hitelszövetkezetben, nyáron pedig a Pallavicini-birtokon, a cséplőgépeknél.

Algyői munkássága példaértékű és sokrétű. Tanítói képességének., tudásának minden cseppjét az iskolai munka 24 éve alatt kamatoztatta.

Nem kis erőfeszítéseket tett azért hogy a község életében olyan tevékenységet fejtsen ki, amellyel a felnőtt lakosság boldogulását is szolgálta.

A 2011 őszén átadott, Fehér Ignácról elnevezett iskola méltó emléket állít a fáradhatatlan, minden időben példamutatóan helytálló tanítónak, ki példaként áll a jelen és a jövő tanítói, tanárai és a község polgárai előtt.

Forrás: Baghyné Makra Ilona: Fehér Ignác, Algyő első iskolaigazgatója

Ifjúsági Vöröskereszt Algyőn

2011-12-28T18:44:00.007+01:00

A Fehér Ignác Általános Iskolában 68 diákkal megalakult a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt helyi alapszervezete.

A tanulók tagsági igazolványukat december elején kapták meg Buknicz Ivett országos elnöktől.

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt célja képviselni a magyar ifjúság céljait hazai és nemzetközi szinten, elősegíteni a fiatalok életének, egészségének védelmét.

Az iskolai Vöröskereszt szorosan együttműködik majd a Vöröskereszt algyői alapszervezetével.

Könyvtárunk éves hírei

2011-12-27T13:55:00.002+01:00

A "Tudásdepo-expessz" pályázat " A sándorfalvi és dóci könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés; könyvtárhasználat népszerűsítésére irányuló helyi kampány lefolytatása" című nyertes pályázat támogatásával többek között 12 kulturális programot is megvalósíthattunk, melyek a következők voltak.

- Lyra Irka-firka, a Lyra Együttes verses-zenés műsora a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Tovább>>>

Baks település története

2011-12-27T13:51:00.001+01:00

A települést északon Csanytelek, délen Ópusztaszer, keleten Mindszent, illetve a Tisza, nyugaton Pusztaszer határolja. A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A Paks név a XV. Század első feléből Pakos, Pakus alakban ismeretes. Ennek-i képzős pakosi származéka rövidült meg paksi-vá, elvonás útján lett Paks, majd ebből fejlődött ki a Baks földrajzi név. A község területe tehát régóta lakott. Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. A honfoglaló magyarok ezen a vidéken tartották első országgyűlésüket a szomszédos Sövényháza ( ma Ópusztaszer ) területén.

Tovább>>>

Ópusztaszer története

2011-12-27T13:45:00.001+01:00

Tovább>>>

Nemzeti Történeti Emlékpark

2011-12-27T13:43:00.001+01:00

Tovább>>>

Lele Ferenc: Dóci templom története

2011-12-27T13:39:00.002+01:00

A dóci templom sekrestye ajtaja mellett a falon az alábbi feljegyzés olvasható: Ez a templom történelmi nevezetességű helyen áll. A honfoglaló Árpád vezér emlékét és Szent István király hitét hirdeti. Az ősi történetíró Anonymus Krónikájának 10. fejezetében följegyezte, hogy Árpád vezér az alpári és csongrádi győzelmek után otthont adott a magyarjainak és a Körtvély-tó mellett lévő Gyümölcsény erdőben pihent 30 napig. Itt várta a pusztaszeri nemzetgyűlésre érkező törzsfőket. Árpád vezér honfoglaló munkáját Szent István király koronázta meg azzal, hogy a magyar népet nemzetté szervezte...

Tovább>>>

Megújult a baksi iskola és az óvoda

2011-12-23T20:24:00.005+01:00

Baks - Szeptember óta a katolikus egyház működteti a baksi Szent Miklós Katolikus Általános Iskolát és Óvodát, amelyeknek nem csak a fenntartója új, mindkét épületet felújították. A projekt zárórendezvényét szombaton tartották. Az ünnepségen, amelyen Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök is részt vett, jelképesen átadták az iskolát és az óvodát az egyháznak. Az épületeket több mint 58 millió forintból újították fel, a munkát idén márciusban kezdték és augusztusban fejezték be. Az iskolában kicserélték az összes nyílászárót, a sportcsarnokba új kazánt szereltek fel, amely a meleg vízről is gondoskodik. Akadálymentesítették a bejárót, és új, akadálymentes vécét alakítottak ki. Az óvodában is korszerűsítették a fűtést, kicserélték az ajtókat, ablakokat, új vizesblokkot építettek, és itt is megtörtént az akadálymentesítés. Új tornaszobát hoztak létre, valamint irodát a vezető óvónőnek. A pedagógusoknak már nem kell a kazánházban öltözniük. A projekt második ütemében az óvoda másik szárnyát is felújítanák: nővérszobát, orvosi és sószobát, valamint foglalkoztatót terveznek.

Forrás: http://www.delmagyar.hu/

Baksi Jézus Szíve Plébánia

2011-12-23T20:07:00.004+01:00

Szórványosan előkerülő leletek tanúsága szerint ősi lakott hely. A lelkészség 1945-ben alakul. A misézés ekkor még magánházban van, a lelkész albérletben lakik. Később az új községháza felépültével, a régit kápolnává alakítják, és a kápolna közelében lévő házat is megkapják lelkész lakás céljára. 1980-tól előbb Sövényháza, majd Sándorfalva látja el, 1987-től a csanyteleki plébániához csatolják. A Váci Egyházmegyétől 1993-ban a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez kerül. Új templomát 2010. július 31-én szentelik fel. 2010. augusztusától Ópusztaszer plébánia látja el.

Karácsony a Tollforgatókkal

2011-12-22T20:08:00.004+01:00

Nagyobb méret

Kinn már a hó jelezte, nemsokára karácsony. Benn, a nemrég felújított könyvtárban meleg gyertyafény vibrált a terített asztal karácsonyi díszein.

Barátok beszélgettek az asztal körül, érzékeny lelkű írótársaim. Köztünk a csapat motorja, Ménesiné Jusztika.

Kis ajándékainkat elhelyeztük a terítékek mellett, majd meghallgattuk Kányádi Sándor: Az én Miatyánkom című versét Jusztika felolvasásában. Márai Sándor Füves-könyvéből hallgattunk meg részleteket ezután, majd a halk karácsonyi dalok mellett koccintottuk az ünnepre és a jövő esztendőre.

Jusztika ropogós csirkecombokkal, krumplipürével és salátával kényeztetett bennünket. Jólesett az étel, a bor és a barátok társasága, a beszélgetés és a tervezgetés.

Jövőre, veletek, ugyanitt!

Műsorötleteket vár a Tv2

2011-12-20T18:27:00.001+01:00

Brainstation címmel műsorötlet-pályázatot hirdetett a Tv2. A legjobb műsortervért ötezer euró jár.

A Tv2 anyavállalata, a ProSiebenSat.1 évek óta megrendezi Brainstation nevű nemzetközi formátumversenyét, melyen amatőrök által kifejlesztett, eredeti műsorötletek mutatkoznak be. A nyertes ötlet bekerül a P7S1 formátumforgalmazó cége, a Seven One International katalógusába, az alkotók pedig ötezer euró díjazásban részesülnek - áll a csatorna közleményében.

Forrás: www.polusonline.blogspot.com

Kikapott a Szeged Montpellier-ben

2011-12-20T18:20:00.000+01:00

A Pick Szeged nagy küzdelemben szenvedett vereséget a francia Montpellier vendégeként a férfi kézilabda Bajnokok Ligája 6. fordulójából elhalasztott és vasárnap pótolt mérkőzésén.

Velux férfi BL, D csoport, pótolt mérkőzés:

Montpellier (francia)–Pick Szeged 29-26 (17-14)

gólszerzők: Gajic 6, N. Karabatic 5, Tej 5, Honrubia 5, Bojinovic 4, Kavticnik 2, Hmam 1, Arvin-Berod 1, illetve Ancsin 7, Sulc 6, Prodanovics 3, Lékay 3, Buday 3, Zubai 2, Pribanic 2

Jól kezdte a mérkőzést a Szeged, amely november 19-én bravúros teljesítménnyel 38-35-re verte hazai pályán a világsztárokkal – többek között a jelenkor legnagyobb csillagával, Nikola Karabaticcsal – felálló francia együttest. A Montpellier-nek negyedóra elteltével sikerült három góllal elhúznia, ám Skaliczki László tanítványai négy perc alatt egyenlítettek, sőt, remek játékkal a vezetést is megszerezték, ráadásul öt perccel a félidő vége előtt már kétgólos előnyben voltak. Az utolsó két percben aztán magára talált a házigazda, s a kettős emberelőnyben bemutatott kiváló hajrának köszönhetően háromgólos előnnyel vonulhatott a szünetre.

A folytatásban a francia csapat tovább növelte a különbséget, a Szeged azonban jól küzdött, s a 40. percre újra kétgólosra csökkentette hátrányát. A Montpellier újabb két találatára a magyar csapat hárommal válaszolt, így 13 perccel a lefújás előtt már csak egy gól volt a hazaiak előnye. A franciák esélyeshez méltóan kezdték meg a hajrát, s bár a Tisza-parti gárda igyekezett, nem sikerült megakadályoznia azt, hogy öt perccel a vége előtt újra négy gól legyen a különbség a Montpellier javára. Az 57. percben Lékainak még sikerült kozmetikáznia az eredményen, a győzelemért járó pontokat azonban – a papírformának megfelelően – otthon tartotta a francia együttes.

A Szegednek ezzel csupán matematikai esélye maradt a továbbjutásra, Skaliczki László tanítványai ugyanis a német Kielhez és a spanyol Leónhoz utaznak még, illetve hazai környezetben játszanak majd a pont nélkül utolsó Partizan Beograddal.

Egyházzal közös rendezvények Advent idején

2011-12-20T18:17:00.000+01:00

Ökumenikus lelki napnak adott otthont december 16-án a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nagytanácsterme. Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a főkapitányság az együttműködő egyházak képviselőinek bevonásával, hogy az állomány tagjai így, Karácsony közeledtével méltóképpen ráhangolódhassanak az ünnepre.

A rendezvényen dr. Lukács János r. dandártábornok, megyei főkapitány köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyéspüspök szólt az egybegyűltekhez. A lelki nap során rendőrök és egyházi személyek osztották meg a jelenlévőkkel gondolataikat, személyes élményeiket a vallásról a rendőri hivatás tükrében. Bűnmegelőzési szakemberek pedig az áldozatsegítésről tartottak előadást az egyház és a rendőrség dimenziójában. A katolikus, református és evangélikus egyház jelen lévő képviselői az adventi koszorú három gyertyáját is meggyújtották, így jelképezve az „eljövetelhez” való készülődést. Az adventi érzést tovább fokozta a Zöld Gomb Együttes egyházi élő zenéjével. A szervezők saját készítésű süteményekkel kedveskedtek a résztvevőknek, amely még hangulatosabbá, családiasabbá tette a rendezvényt. A lelki napot Ökumenikus Istentisztelet zárta.

Különleges esemény helyszíne volt másnap, december 17-én a szegedi Fogadalmi Templom. Az ünnepre hangolódva a Dómban egybegyűltek részesei lehettek a békesség és szeretet Betlehemi Lángja Szegedre érkezésének, valamint a világhírű temesvári festőművész és karikaturista, Stefan Popa Popa’s alkotásaiból nyílt kiállításnak.

„A hely” –szín a szegedi fiatalokért

2011-12-20T18:14:00.000+01:00

63 millió forintos európai uniós támogatásból december 19-én kezdetét vette az a komplex prevenciós program, amelyen belül a Munka Világa Közhasznú Egyesület egy Ifjúsági Klub üzemeltetését kezdte meg. A program alapvető célja a fiatalok sikeres társadalmi integrációjának támogatása. Az egyesület és a „A Hely” nevet viselő klub lehetőséget kínál olyan szolgáltatásokra, mint a konstruktív szabadidő-eltöltés, a szermentes életmód megtartása, valamint a személyes tanácsadás és foglalkozás.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Szociális Alap társfinanszírozásában összesen mintegy 63 millió forintból valósul meg. A kezdeményezés kiemelt szerepet kap Szeged életében, hiszen „A Hely” a lakótelepeken élő fiatalok számára nyitotta meg kapuit, amelyben sokrétű szolgáltatásokat biztosítanak a felkészült szakemberek a rászoruló fiatalok, fiatal felnőttek és a családok számára.

Gyorsan halad a dél-alföldi szeméttelepek rekultivációja

2011-12-20T18:11:00.000+01:00

A tervezettnél gyorsabban halad a szegedi regionális hulladékgazdálkodási program részeként bezárt szeméttelepek rekultivációja – közölte Bacsa Pál, a kivitelező AS Szeged Konzorcium projektfelelőse hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen. A 27 telepből huszonöt helyen már lényegében befejeződött a hulladék depóniába rendezése és tömörítése, valamint elkészültek a műszaki tervekben szereplő szigetelések is – mondta a szakember a 2,79 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósuló projektről tartott sajtótájékoztatón.

A felszámolt hulladéklerakók helyén kialakított depóniákat tavasszal füvesítik, és ekkor ültetik el a 6-10 méteres szélességű erdősávok fáit és cserjéit is. Az Alföldön jellemző fajokból kialakított véderdők feladata elsősorban az lesz, hogy megóvja a depóniákat a széleróziótól – tudatta a projektfelelős.

Karácsonyi ünnepség a szegedi Püspökségen

2011-12-20T17:42:00.011+01:00

2011. december 20-án a Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda dóci iskolásai karácsonyi ünnepi műsorral kedveskedtek a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SzeGeKIF) fenntartásában működő közoktatási intézmények igazgatóinak, óvodavezetőinek. Az ünnepségről fotókat találhatnak honlapunkon. Amennyiben többet szeretnének tudni a rendezvényről kattintsanak IDE.

Bakos Erika

Pólus Online - dóci tudósító

Kisteleken adtak vért a legtöbben

2011-12-20T16:44:00.002+01:00

Összesen 1329-en adtak vért a Magyar Vöröskereszt és az OVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központja közös szervezésében novemberben. Kisteleken 78-an jelentkeztek donornak: ezzel a település került a megyei véradási toplista első helyére.

Második lett - 39 fővel - a szegedi egyetem mérnöki kara, harmadik helyre került - 37 fővel - a Csonka János szakközépiskola. Sokan adtak vért a VPOP szegedi kirendeltségén, az egyetem pedagógusképző karán, a Széchenyi István gimnáziumban, a Kiss Ferenc, a Gábor Dénes és a Vedres István szakközépiskolában, a Tarjáni Két Tannyelvű Általános Iskolában, a Károlyi-kollégiumban, a Waltner Károly gyermekotthonban és a Pick Zrt. Maros utcai telephelyén. Vérükkel segítettek Öttömös, Ópusztaszer, Dóc, Bordány, Balástya, Forráskút, Domaszék és Újszentiván lakói is. A levett vérből összesen 78 szív-, 27 érműtétet és 6 veseátültetést hajtottak végre a régióban.

Forrás: Délmagyarország Online

Hagyományos Karácsonyi Ünnepség Dócon

2011-12-20T15:33:00.009+01:00

"Megtartó született ma néktek, Az Úr Krisztus."

( Lukács 2, 11 )

Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda Tantestülete, szeretettel meghívja a falu lakosságát Hagyományos Karácsonyi Ünnepségére.

Ideje: 2011. dec. 21. 11. óra
Helye: Dóc, Művelődési Ház

http://www.dociskola.hu

Élő költők nyomában - Kormányos Sándor

2011-12-19T21:57:00.006+01:00

Csongrád megye mindig is híres volt arról, hogy megszülje, illetve befogadja a maga költőit. Elég, ha csak József Attilára, Radnóti Miklósra, Juhász Gyulára vagy a kilencvenes években elhunyt Baka Istvánra gondolunk. Nincs ez másként ma sem. E sorozat berkein belül ma élő, köztünk lélegző, hús-vér költők bemutatását tervezzük. Akik pont ugyanúgy élnek, mint minden ember és mégsem. Jagos István Róbert a Hangulatlíra helyi képviselőjét, Kormányos Sándor, négy-kötetes költőt faggatja, aki nem utolsó sorban a Dél-Alföldi Művészeti Kör Alapítója.

- Néhány mondatban bemutatnád magad?

- Kormányos Sándor vagyok. 1968. május 21-én születtem Szegeden. Szatymazon élek, abban a községben ahol Dankó Pista a dalszerző is született. Magamról még talán annyit, hogy kétkezi munkás voltam, vagyok. Majdnem negyven éves voltam mikor komolyabban elkezdtem a költészettel foglalkozni.

- Mikor és miért kezdtél el verseket írni?

- Gyermekkorom óta szeretem a verseket, azt hiszem nyolc-kilenc éves lehettem mikor egy disznóvágás olyannyira megihletett, hogy papírra vetettem első versemet. Még ma is emlékszem az első két sorra, a többit már a feledés jótékony homálya takarja, de ez valamiért megmaradt bennem.

"Hideg fehér hajnalon, kés villan az udvaron" A későbbiek során is mindig voltak olyan történések, események, amelyek versbe íródtak általam. Különösen az első szerelmek szaporították jelentős mértékben a versek számát. Ma is sajnálom, hogy ezek a versek az évek során elkallódtak.

- Olvasnak manapság verseket az emberek?

- Az irodalom, az írás, olvasás szeretete mégis gyermekkorom óta része volt az életemnek, annak ellenére, hogy a családban senkire nem volt jellemző, hogy akár egy könyvet is elolvasott volna.

- A közvetlen környezetedben hogy fogadják azt hogy te verseket írsz?

- A versírás miatt a mai napig csodabogárnak tartanak a környezetemben élők, ugyanakkor jóleső érzéssel tölt el, hogy olvasnak, és érzem, hogy büszkék rám.

- Kik voltak rád hatással az irodalom terén.

- Az irodalom területén azt gondolom, hogy Áprily Lajos az, akinek a munkássága jelentős hatást gyakorolt, és gyakorol rám a mai napig. Talán azért mert úgy látta a világot, mint ahogy én szeretném látni, irigylem tőle azt a harmóniát, amivel a természetet tudta ábrázolni.

- A mai modern világban már elkerülhetetlen a számítógép használata. Te hogyan írsz? Szövegszerkesztővel, vagy hagyományos módon tollal, papíron, esetleg diktafont használsz?

- Természetesen én is használom a számítógépet, hiszen több internetes irodalmi oldalon jelen vagyok az írásaimmal. A verseket azonban hagyományos módon, tollal papírra írom.

- Az ember (költő) a mai világban képes eljutni odáig hogy még életében elérje azt amire vágyik?

- Arra a kérdésre, hogy az ember a mai világban elérheti-e amire vágyik, a válaszom az, hogy igen, csak két lábbal kell állni a földön.

- Számodra mi a költészet?

- A versek sok mindent adtak, és adnak nekem nap mint nap,általuk jutok közelebb önmagamhoz. Állandóan új, eddig még ismeretlen ajtókat nyitogatok magamban, nem tudva mi rejtőzik mögöttük.

- Szerepelsz antológiákban? Önálló kötettel rendelkezel?

- Négy verseskötetem jelent meg eddig, antológiákban is szerepeltem már a verseimmel, és különböző folyóiratok hasábjain. A legbüszkébb azonban mégis arra vagyok, hogy a helyi újság is szokta közölni a verseimet,és ilyenkor a boltban, az utcán kapok visszajelzéseket.

- Megosztanád velünk a legkedvesebb alkotásodat?

- Hogy melyik a legkedvesebb alkotásom? Azt hiszem, nem nagyon tudnék választani Mindig a legutóbbi az, ami a legközelebb van hozzám.

Diákok disputáltak Hódmezővásárhelyen

2011-12-19T21:02:00.001+01:00

Létezik-e esélyegyenlőség a XXI. században? A kérdésre adott igenlő és tagadó válasz mellett érveltek a hódmezővásárhelyi középiskolák által indított háromfős csapatok a december 19-én a Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium által szervezett disputaversenyen.

A verseny egy pályázat keretében valósulhatott meg, és a pályamunka az integráció jegyében íródott, a címe A közjó nevében – mondta el hírportálunknak Ceglédi Anna, a Bethlen Gábor Református Gimnázium és a Klauzál Gábor Általános Iskola fejlesztőpedagógusa, a Szathmáry Kollágium nevelőtanára.

A tanárnőtől megtudtuk, az volt a cél, hogy társadalmi vitára hívják a diákságot és a kollégákat. Ennek keretében már volt egy előadás az emberi méltóságról, a december 19-e pedig a vita jegyében zajlott. A téma: létezik-e esélyegyenlőség a XXI. században? Azért erre esett a választás, mert integrációs intézmény lett a Bethlen Gimnázium, és úgy gondolták, hogy ez a téma az, amelynek segítségével mind a diákokat, mind a tanárokat meg tudják szólaltatni. Kíváncsiak voltak, milyen javaslataik vannak arra, hogyan tudnák az ő boldogulásukat segíteni.

A Szathmáry Kollégiumban megrendezett versenyen minden csapatnak kétféle szónoki beszéddel kellett készülnie, az egyik arról szólt, hogy igen, létezik esélyegyenlőség napjainkban, illetve ugyanennek a cáfolatával. „Arra vagyunk kíváncsiak, milyen hibákat látnak jelenleg a társadalmunkban, közvetlen környezetükben mi az, amitől félnek, szoronganak” – árulta el Ceglédi Anna.

A szónoki beszédek elhangzása után a csapatok kérdéseket tettek fel az ellenfélnek, válaszoltak egymásnak, és megpróbálták meggyőzni a másik felet az igazukról. A zsűri a szónoki beszéd felépítését, a vitakultúrát, az érvelési technikát és az összbenyomást értékelte. A zsűri elnöke Balázs József, az önkormányzat oktatási és kulturális csoportjának vezetője volt, tagjai pedig Lantos Etelka és Kovács Ágnes, a HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény magyar-történelem szakos tanárai illetve Csonka Adrienn, a kollégiumi munkaközösség vezetője.

forrás: promenad.hu

Sikeres évzáró a Gyevi Art Kulturális Egyesületben

2011-12-19T21:00:00.008+01:00

Az idei év nem kényeztette el a kulturális egyesületeket, sokan a fennmaradásukért küzdenek.

Az Algyői Gyevi Art Kulturális Egyesület sikeres évet zárt. Az tagság keretén belül működő Parlando Énekegyüttes számos sikeres fellépést tudhat maga mögött.Részt vettek különböző fesztiválokon, falunapokon, nemrég Hévízen képviselték szűkebb pátriájukat a "Népek zenéje, népek tánca" című rendezvényen, igen szép sikerrel.

Az ugyancsak egyesületi tagságban működő irodalmi kör,amely Tollforgatók néven ismert, szintén sikeres évet zárt. Idei programjaikban két könyvbemutató is szerepelt, Algyői Paletta címmel helyi írók verseit, prózáit gyűjtötték kötetbe és adták ki Algyő Nagyközség Önkormányzatának segítségével. Ugyancsak önkormányzati segítséggel került kiadásra a helyi tollforgató, Szilágyi Perjési Katalin, Aranykalitka című kisregénye is.

A Gyevi Arthoz időközben csatlakozó kézművesek is szép sikereket könyvelhetnek el. A Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, valamint a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezésében idén októberben bemutatkozhattak a Kossuth-téri kézművesvásáron.

Balasi Marianna textil, Szalmáné Simon Éva kosárfonó, Bereczné Lázár Nóra, Bakos Dorina és Pigniczki Kata az Algyői Tojásműhely tagjaként kaptak megjelenési lehetőséget.

Az egyesület munkájához további sikereket kívánunk!

Algyő színei Szegváron és Hódmezővásárhelyen

2011-12-19T20:39:00.005+01:00

Szegvár Nagyközség Önkormányzata, valamint az Oktatási, Kulturális és Szociális Bizottság szervezésében október 23-án, az rendezvénysorozat részeként a szegvári Kastély dísztermében megnyílt Magyarné Varga Anna, algyői festő kiállítása. Az "én ezt tudom" Alkotókör tagjaként alkotó Magyarné Varga Anna nyilatkozva a Kurca TV-nek elmondta, akvarell technikával készülő festményein keresztül Algyőt, az algyői reflexiókat szeretné bemutatni az érdeklődő közönségnek.

Az alkotó sikeres bemutatkozása Hódmezővásárhelyen folytatódott, ahol december 2-án nyílt kiállítása a Tarjáni Olvasókörben. A színvonalas tárlatot Almási István, hódmezővásárhelyi alpolgármester ajánlotta a műélvező közönség figyelmébe.

Annának további jó egészséget és sikeres alkotómunkát kívánunk!

Karácsonyi műsor

2011-12-17T18:03:00.008+01:00

Tegnap este a Dóc Képviselő Testülete által rendezett „Falukarácsonyon” szórakozott községünk sok polgára egy jó hangulatú, színvonalas rendezvényen. A vendégeket az udvaron álló hatalmas Adventi koszorú várta, melyet Bula Anikó helyi virágkötő készített. Gera Zsuzsanna tanárnő keze-munkáját dicsérte a szépen feldíszített Kultúrház, ahol az est folyamán az önkormányzat valamennyi dolgozója sürgött-forgott, hogy az emberek jól érezzék magukat. Tóth Margit polgármester asszony köszöntötte az egybegyűlteket utána virslit, teát, forralt bort fogyasztott mindenki kedve szerint. Ürmös Ica és barátai műsora szórakoztatta a közönséget, igazi hangulatot teremtve.

Köszönjük a szép estét.

Magyarok Karácsonya

2011-12-17T16:38:00.012+01:00

Üzenetdíszekbe öltöztették a nemzet karácsonyfáját az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Rotundájában. Imalánc indult az idei Magyarok Karácsonyán.

Cikk: http://promenad.hu

Molnár Attila

Piac Algyőn

2011-12-16T19:13:00.003+01:00

Zöldség-gyümölcs árusító hely nyílt 2011. szeptember 15-én Algyőn, a FAZEKAS u. 48 szám alatti ingatlanon , a volt Vízmű-telepen.

Helypénz fizetése nélkül, az algyőiek által termelt zöldség, gyümölcs és virág árusítására van lehetőség. A piac nyitva tartási ideje : minden csütörtökön és vasárnap 6-tól 12 óráig.

Ünnepen a Borbála fürdőben

2011-12-16T18:47:00.004+01:00

Algyő Nagyközség Önkormányzata 2011-ben kültéri gyógyvizes ülőmedencével bővítette a Borbála Fürdőt. Ezzel nem fejeződött be az algyői fürdő fejlesztése, elkészült a gyermekek legújabb kedvence, az új játszótér is. A Borbála fürdő továbbra is várja kedves vendégeit megújult szolgáltatásaival és kedvező áraival

A fürdő ünnepi nyitva tartása:

2011.december 24. 12 óráig; december 25. ZÁRVA; december 26. és 30. között megszokott rend szerint; december 31. 12 óráig; 2012.január 1. 12 órától

További információk: Borbála Fürdő, 6750 Algyő, Sport u. 9., Tel.: 62/517 520

Bencze Attila: Média hat- vagy nem hat-alom

2011-12-15T17:46:00.000+01:00

Azonnali hatállyal megszüntették Élő Gábor, az MTI Hírcentrum igazgatójának munkaviszonyát. Papp Dánielt felmentették a főszerkesztői megbízatása alól - történt ez azt követően, hogy a közmédia 2011. december 3-ai híradóinak egyik tudósításában kiretusálták Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének fotóját.

Szakmabeliek - mondhatná az ember, miközben elgondolkodik, hogy mekkora hatalom is van a média kezében. De nem ám mindenkiében. Csak azokéban, akiket egy kalap alá rendezett a gazdasági háttérhatalom.

Nem Lomnici védelmében vagy ellenében, de úgy gondolom, hogy le kell rántanom egy kicsit a leplet a média hatalmasságáról, azért is, hogy az éppen kiépülő médiahálózatunk tagjai legyenek tisztába azzal, hogy milyen lehetőséget adok a kezükbe akkor, amikor szerkesztői feladatokkal bízom meg.

Először is - a tisztázások érdekében - szeretném fölvilágosítani az olvasót, hogy a fent említett baki egy olyan közmédiában történt meg, ami elméletileg működik de gyakorlatilag nem.

Tovább>>>

Dr. Szöőr Anna: Interjú velem

2011-12-15T17:45:00.002+01:00

A közelmúltban Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Magyar Főnix Mozgalom alelnöke, svédországi előadása után kérdésként felvetődött az Új Színház ügye, mert nem sokkal az érkezése előtt Dagens Nyheter c. napilapban egy Rosenberg Erwin nevű Magyarországon született illető fejtette ki nem túlzottan pozitív véleményét. Ebben az irományban többek közt olvasható, hogy elmosódott a választóvonal a Fidesz és a szélsőjobb között, illetve most egy nyíltan szélsőjobbos, antiszemita körnek adtak színházat.
Kik és milyen témakörben hívták meg előadni?
A stockholmi Magyar Katolikus Kör évről évre felkér, hogy tartsak előadást az aktuális hazai politikai eseményekről. Mivel idén, november 4-én látogattam meg őket, az ez évi témám az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverése, valamint ennek hatása a jelenkori hazai közéletre volt. Nagyon érdekelte a magyar emigráció tagjait a dr. Képíró Sándor,hajdani csendőr százados ellen, a jeruzsálemi Wiesenthal központ által indított megélhetési koncepciós per, amelyben Zétényi Zsolt ügyvéd úr mellett Képíró Sándor pszichológusaként vettem részt, - és a per felmentő ítélettel végződött.

Tovább>>>

A Márai-program eredményei Csongrád megyében

2011-12-14T22:44:00.003+01:00

Az év végéhez közeledve a Csongrád megyei városi és községi könyvtárak sorra készítik beszámolóikat a sikeres Márai-programról.
Az idén indult el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a program, melynek keretében azon települések könyvtárai pályázhattak könyvvásárlási támogatásra, amelyek rajta vannak a hivatalos Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén.
Az NKA bizottsága által összeállított ötszázas listáról rendelhettek szépirodalmi és tényirodalmi munkákat az intézmények. A listán 75-75 mű ún. nemzeti minimum, azaz kötelezően rendelniük kellett ezeket a könyvtáraknak, ha nem volt még benne addigi állományukban.
Megyénkben összesen 20 település jutott hozzá a támogatáshoz, Szegeden a Somogyi-könyvtár és az Egyetemi Könyvtár összesen 5,5 millió forintot. A támogatások összege településenként: Hódmezővásárhely 850 ezer; Csongrád, Makó, Szentes 650 ezer; Kistelek, Mindszent, Mórahalom és Sándorfalva 550-550 ezer; Algyő, Ásotthalom, Deszk, Domaszék, Szatymaz, Zsombó 400-400 ezer; Balástya, Bordány, Földeák, Röszke és Üllés 300-300 ezer forintos könyvvásárlási lehetőséget kapott. Ezekből az összegekből például Zsombón 166 szak- és szépirodalmi kötetet, Sándorfalván 204 kötetet és 14 hangoskönyvet, valamint számos gyermekkönyvet vásároltak. A szegedi Somogyi-könyvtárba (és a fiókkönyvtárakba) összesen 1088 új kötet érkezett, amelyek arra is lehetőséget adtak, hogy felfrissítsék az elhasználódott régebbi példányokat.

A Márai-program könyvlistája megtekinthető: itt.

Kovács Ágnes összeállítása

A Dél-Alföldi Művészeti Kör felolvasóestje Szegeden

2011-12-14T20:57:00.006+01:00

2011. december 15-én csütörtökön 17:30 kezdettel a Dél-Alföldi Művészeti Kör (DéeMKá) szeretettel meghívja Önt felolvasóestjére, melynek helyszíne a szegedi Kövér Béla Bábszínház Kamaraterme (Fekete sas u. 25.).

A felolvasások között Tatár Rózsa, a Krúdy Kör tagja beszélget Jagos István Róberttel, a DéeMKá elnökével. Az esten elhangzanak többek között Arany-Tóth Katalin, az Élő Magyar Írók, Költők Nemzetközi Körének vezetőségi tagja, Kormányos Sándor, négykötetes költő, Haranghy Géza, a hódmezővásárhelyi Kárász Irodalmi Kör elnöke, versei, akik valamennyien a DéeMKá oszlopos tagjai is.

A Dél-Alföldi Művészeti Kör 2010 tavaszán alakult és ma már közel negyven fővel büszkélkedhet. Tagjai között megtalálhatók költők, írók, festőművészek, zenészek, és nem utolsósorban előadók. A Kör céljai között szerepel, hogy támogassa és összefogja a különböző művészeti ágak képviselőit és lehetőségeket is biztosítson számukra. A soron következő est is ebben a szellemben fog megvalósulni.

További hírek a DéeMKárol itt olvashatók.

Mozgó Húsbolt kezdi meg működését a faluban.

2011-12-14T13:56:00.008+01:00

Szeretettel értesítem a falu lakosságát, hogy minden kedden és pénteken 13-14,30-ig friss sertés, marha, malac, birka és baromfihús kapható, az erre a célra kialakított Mozgó Húsboltban, amely megáll, Dóc Petőfi u. 17. sz. Sarok Vegyes Kereskedés előtti parkolóban. Előrendelés: 0630-5032-388 telefonszámon.

Homokháti Hús Kft

Látványtár a Móra Ferenc Múzeumban

2011-12-14T05:54:00.007+01:00

211. december 13-án átadták a szegedi Móra Ferenc Múzeum új látványtárát (kiálltás és raktár ötvözete), amelyet az épület alagsorában 306 négyzetméteren rendeztek be.

FOTÓGALÉRIÁNK

A projekt uniós pályázat keretében, kb. 46 millió forintos, 100 százalékos támogatásból valósult meg, melynek során természettudományi és néprajzi kiállítóteret alakítottak ki a gyűjtemények azon darabjai számára, amelyek eddig nem kerülhettek a nagyközönség elé.

Többek között Dankó Pista hegedűjét, több száz éves borotvatartót, mézeskalács ütőfát, fakó keselyűt, szirti sast és vörös macskamedvét is meg lehet majd nézni a Látványtárban.

A hagyományos kultúra tárgyainak megismerése-megismertetése szervesen illeszkedik a történelem, irodalom, földrajz, honismeret, rajz és művészettörténet tantárgyak tudásanyagához, így az oktatásban is jól hasznosítható.

A megtekintés csoportoknak ingyenes. 2012. január 2-től előzetes bejelentkezés alapján, maximum 20 főből álló csoportoknak hétfőtől péntekig 10 és 16 óra között díjtalanul látogatható. Bejelentkezni a Móra Ferenc Múzeum Stratégiai Osztályán lehet, Nyilas István múzeumpedagógusnál.

Fotók: SzegedCafé

Kovács Ágnes összeállítása
Pólus Média - Szegedi tudósító

A helyi kultúra egyesülete

2011-12-13T20:11:00.004+01:00

"Ha szeretsz énekelni, kézműveskedni vagy ügyesen bánsz a tollal, köztünk a helyed" áll a Gyevi Art Kulturális Egyesület felhívásában, amellyel az a céljuk, hogy tagokat toborozzanak három szakmai csoportjukba: a Parlando Énekegyüttesbe a Tollforgatók és az Alkotók Körébe.

Garantáltan vállalják, hogy köztük nemcsak ismereteidet gyarapíthatod, nemcsak barátokra lelhetsz, hanem alkothatsz is mások örömére.

Amennyiben taggá szeretnél válni egy ilyen nemes célokat kitűző kulturális szervezetben, jelentkezz a Gyevi Art Kulturális Egyesület székhelyén 6750 Algyő, Búvár u. 5, vagy személyesen telefonon Ménesi Lajosné elnök asszonynál (0630/254 4632) illetve e-mailban mjuszti@gmail.com.

Évzáró az Algyői Könyvtárban

2011-12-13T20:02:00.004+01:00

2011. december 17-én, szombaton 10 órától kerül megrendezésre az Algyői Könyvtár évzáró ünnepsége, amely jeles eseményen díjazásban részesülnek azok a hűséges olvasók, akik rendszeresen látogatják a könyvtárat.

A díjakat Herczeg József, Algyő Nagyközség polgármestere adja át.

Az ünnepségen fellép a 2007 tavaszán utazó színházzá alakult Mandula Színház "Mit űsz ott Jankó?" című darabjával.

Kérjük részvételi szándékát jelezni a 62/517-170 telefonszámon vagy a könyvtárban (Kastélykert u. 63.)

Vadászati lehetőségek Árpádhalmán

2011-12-13T18:35:00.002+01:00

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet által 1955-ben alapított Árpádhalmi Vadgazdaság, Magyarországon az elsők között segítette a vadásztársaságok fácánprogramját, a hivatásos vadászok oktatását, valamint a vadtenyésztő szakmunkásképzést.

A nagy múltú gazdaság a rendszerváltástól 2009-ig, mondhatni, vegetált, mikor is bérbe vette Páskai Sándor, korábbi Békés megyei vadászati felügyelő. A bérlő családi keltető- és nevelőtelepe mellett hasznosítja Árpádhalmát, amelyet eredeti funkciójában, fácántelepként üzemeltet. A fácánokat ún. félvad módszerrel, magán a telepen és az azt körülvevő kukoricásban és erdősávban nevelik. A vadászterület nagyobbik részén, 2600 hektáron vadásztatják saját madaraikat, de fogoly- és őzvadászatra is lehetőség van.

Egy idén májusban Hódmezővásárhelyen tartott konferencián Páskai Sándor Az alföldi fácángazdálkodás fejlesztésének lehetőségei címmel tartott előadásában nyomatékosan hívta fel a figyelmet a törzsállomány pótlásának szükségességére. Az üzemeltetők azt remélik, hogy Árpádhalma vadászati lehetőségei újra bekerülnek a köztudatba, a vadászati turizmus számára vonzó lehetőségként.

Az Árpádhalmi Vadgazdaság elérhetősége: 6623 Árpádhalom Szendrei major 15. Tel.: +36 63 363-356

Falukarácsony Balástyán

2011-12-13T17:49:00.005+01:00

December 22-én szerdán, délután 15 órakor Falukarácsony lesz a Balástyai Római Katolikus Templomban.
Az ünnepen Bauer Csaba plébános és Újvári László polgármester közös karácsonyi köszöntője után a hittanosok Betlehemes játékot adnak elő adta hírül Balástya Község Önkormányzata és Balástyai Római Katolikus plébánia.

Bakos Erika

Pólus Média - Balástyai tudósító

Kerékpárút átadási ünnepség Balástyán

2011-12-13T17:40:00.009+01:00

Balástya település polgármestere tisztelettel meghívja a község lakosságát, valamint az esetleges érdeklődőket a december 15-én 10 órától tartandó, Kisteleket és Balástyát összekötő kerékpárút átadási ünnepségére.
Az esemény alkalmából kerékpárverseny is szerveznek, amelyhez a Vadásztanya előtti téren lehet csatlakozni - tudtuk meg Újvári László Polgármestertől.

Bakos Erika

Pólus Média - Balástyai tudósító

Hétnővér fa Dóc településen

2011-12-13T17:08:00.011+01:00

Falunk büszkesége a hatalmas fekete nyár, mely ott áll a töltés tövében.Törzskörmérete alig marad el a tíz métertől. A falusiak emlékeit idézve körül-belül 170 éves. Szomorú, hogy legtöbbször gaztenger veszi körül. Figyeljünk értékeinkre!

Hétnővér fa

"Tekintélyesen állsz a Tisza parton, valamikor a csillagokból jöttél és ágaidba Atlasz és Pleioné lányai költözött. Lelked másik fele a Fiastyúk csillagképéről nézi meddig fejlődik még csodás nagyságod. Terebélyes törzsedre már száz éve is véstek szerelmes szíveket és megéltél két háborút, hol az ágaid közé rejtették figyelő katonáinkat, kik védték a falut és az ott élő embereket. Láttál hatalmas erejű árvizet, tőled nem messze szakadt át a gát, mely rengeteg ember halálát követelte Szegeden. Oly büszkén magasodsz a töltésen és én szomorú vagyok, mert alig van már ember, aki gondozza holléted környékét és a gyerekek sem másznak hívogató vastag törzsedre. Benőtte a gaz, feledésbe merült gyönyörű szépséged. Nincs már szerelmespár sem, aki belevésné jelét szerelmük zálogának. Emlékszel; mennyit játszottunk ott gyerekként, ágaid mögé bújva barátaink elől. Emlékszel; mikor a Kedvesemmel véstünk szívet csodás törzsedre. Emlékszel; egyszer átöleltelek és a lelkem eggyé olvadt a tiéddel, ezt a szép pillanatot nem feledem el. Nem lehet az enyészeté hatalmas nagyságod. Emlékszel; sokszor bicikliztem arra, és nem bírtam ki, hogy ne szabadítsam ki törzsed a ráfonódó gaztengertől. Minden más fontosabbá vált az embereknek, hol a Természet szeretete? Hol az erdő tisztelete, a fák becsülete? Mivé váltak az emberi értékek...."

( Bakos Erika )

Csongrád megyei emlékfák

2011-12-13T10:02:00.003+01:00

Tartalmában és kivitelezésében szép oldallal találkozhatunk az internet világában jártunkban-keltünkben. A nevezetes fákat bemutató weboldalt a Civertan Grafikai Stúdió készítette 2009-ben.

Az oldal létrehozói azt tűzték ki célul, hogy felmérik és bemutatják Magyarország idős, védett és nevezetes fáit, fasorait. Átfogó céljuk egy virtuális természetvédő közösség létrehozása. A Fasorok, ligetek, parkok, valamint az Emlékfák - öreg fák menüpontok megyénkénti bontásban gyűjtik össze e természeti nevezetességeket, lehetőség szerint képekkel, ismertetőkkel.

Csongrád megyében található például az ásotthalmi Fehér nyáras emlékerdő, a 110 éves Zákányszéki tölgy vagy a makói Juhász Gyula-emlékfa, amely egy közel 200 éves tölgy. A csengelei Móra Ferenc-emlékfát az ötvenes évek végén kivágták, mégis érdemes tudni, hogy itt, a csengelei erdészházban írta Móra Ferenc 1932-ben az Aranykoporsó című regényét.

A Csongrád megyei emlékfákról itt olvashatunk bővebben: http://www.nevezetesfak.hu/magyar/oldalak/csongrad_megyei_emlekfak/

www.nevezetesfak.hu

http://civertanwebdesign.blogter.hu

Zákányszéki Falukarácsony

2011-12-13T08:58:00.004+01:00

2011. december 21-én, szerdán, 11 órai kezdettel Falukarácsonyi ünnepségre invitálja a zákányszékieket az önkormányzat.
A rendezvény helyszíne a Sportcsarnok.
A szervezők köszönettel fogadnak adományokat is. Érdeklődni a 62/590-490 telefonszámon lehet.

Kari nyílt napok a Szegedi Tudományegyetemen

2011-12-13T06:36:00.002+01:00

Az Szegedi Tudományegyetem tizenkét kara a központi egyetemi nyílt napon kívül is tájékoztatja az érdeklődőket a képzési kínálatukról a kari nyílt napokon. A kari nyílt napok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a látogatók mélyebben megismerhessék a karok képzési profilját.

A Gazdaságtudományi Kar 2011. december 19.-én (hétfőn) 9 órától a SZTE GTK-n (Szeged, Kálvária sgt. 1.), a Bölcsészettudományi Kar 2011. december 19-én (hétfőn) 10 órától a SZTE BTK-n (Szeged, Egyetem u. 2., II. em., Auditórium Maximum), a Mérnöki Kar 2012. január 05-én (csütörtökön) 10 órától a SZTE MK-n (Szeged, Moszkvai krt. 5-7., 9.)., az Állam- és Jogtudományi Kar 2012. január 12-én (csütörtökön) 10 órától a SZTE ÁJTK-n (Szeged, Tisza L. krt. 54.), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar 2012. január 14-én (szombaton) 10-14 óra között a SZTE ETSZK-n (Szeged, Temesvári krt. 31.), az Általános Orvostudományi Kar 2012. január 15-én (vasárnap) 10 órától a SZTE ÁOK Oktatási Épület nagy előadójában (Szeged, Dóm tér 13.), a Mérnöki Kar 2012. január 24-én (kedden) 10 órától a SZTE MK (Szeged, Moszkvai krt. 5-7., 9.), a Mezőgazdasági Kar 2012. január 27-én (pénteken) 11 órától a SZTE MGK-n (Hódmezővásárhely, Andrássy út. 15.), a Bölcsészettudományi Kar 2012. január 28-án (szombaton) 10 órától a SZTE BTK-n (Szeged, Egyetem u. 2., II. em., Auditórium Maximum), a Gyógyszerésztudományi Kar 2012. január 29-én (vasárnap) 10-12 óra között a SZTE GYTK-n (Szeged, Eötvös u. 6.), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar 2012. február 3-án (pénteken) 10-14 óra között (a regisztráció 8.30-kor kezdődik) a SZTE ETSZK-n (Szeged, Temesvári krt. 31.), a Természettudományi kar (Info Hét) 2012. február 6. és 10. között naponta 14-16 órakor a SZTE TTIK Dékáni Hivatalának Tanácstermében (Szeged, Aradi vértanúk tere 1.), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápoló szakiránya 2012. február 10-én (pénteken) 10-12 óra között a SZTE ETSZK-n (Szeged, Temesvári krt. 31.), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Gyógytornász szakiránya 2012. február 10-én (pénteken) 13 és16 óra között a SZTE ETSZK-n (Szeged, Temesvári krt. 31.).

Csontváry-kiállítás: meghosszabbítva

2011-12-13T05:51:00.003+01:00

Az eredetileg tervezett kiállítászárás előtt néhány órával született meg a döntés a Csontváry-kiállítás nyitva tartásának meghosszabbításáról. A hosszabbítás napjaiban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tekinthető meg a korábban Szentesen látható 14 korai Csontváry-alkotás is. Az „egyesített” életmű-kollekció december 22-ig várja a látogatókat a Kultúrpalotában.

A hétvégén óriási látogatói roham volt, ezzel párhuzamosan pedig a múzeumvezetés folyamatos tárgyalásokat folytatott a hosszabbítás lehetőségéről. Szombaton és vasárnap a vártnál is többen fordultak meg a szegedi közgyűjteményben. Hétfőn minden bizonnyal a tárlat látogatottsága meghaladja a lélektani küszöbnek tekinthető 20 ezres számot.

A pécsi Csontváry-múzeum szakemberei számára a Szegeden kialakított kiállítási tér egyfajta mintaként szolgált, ezért is döntött a baranyai közgyűjtemény amellett, hogy átalakítják a Csontváry-képeknek állandó helyet biztosító épületet. E munka még igénybe vesz néhány napot, ezért is nyílt meg a lehetőség a szegedi tárlat meghosszabbítása előtt.

forrás: szegedma.hu

Luca-nap Ópusztaszeren

2011-12-13T05:40:00.001+01:00

Az adventi hangulatot szeretnék megidézni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, megmutatva a hétköznapok munkáit is.

Luca napja a néphagyomány szerint a gonosz elleni védekezés jegyében telik el, hiszen nem szabad kölcsönadni, vagy venni ilyenkor, és a háztartási munkák többsége is tilos. A számos bajelhárító hiedelem abból fakad, hogy a 16. században végrehajtott naptárreform előtt Szent Lucia ünnepére (innen a magyar Luca név) esett a téli napforduló, vagyis az esztendő legsötétebb napja.

Szerencsére az eltiltott munkák helyett elődeink csupa kellemes és hasznos elfoglaltságot találtak: a babonásabb férfiak nekifogtak a lucaszéknek, a nők lucapogácsát sütöttek és azzal halmozták el a „kotyolni”, vagy már betlehemezni érkező gyereksereget. Ezt az adventi hangulatot szeretnék megidézni az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, megmutatva a profánabb hétköznapok munkáit is.

A programok között szerepel betlehemezés, karácsonyi dalok tanítása, kézműves foglalkozások, így gyertyamártás, mézeskalács díszítés, csuhézás, csutkababa készítés, fafaragás, lucabúza vetés. A látogatókat lucapogácsával és forró teával várják.

forrás: utisugo.hu

Szilveszteri Bál Algyőn

2011-12-12T18:53:00.003+01:00

2011. december 31-én fergeteges bál az algyői Faluházban 19 órától hajnalig!

Amit kínálunk: - vacsora, majd éjfél után svédasztalos büféasztal, tombola sorsolás, értékes nyereményekkel, kitűnő hangulat és minden igényt kielégítő, gazdag zenei kínálat, amelyről a hódmezővásárhelyi Wurlitzer zenekar gondoskodik !

Belépő : december 22-ig 7500 Ft/fő, december 27-31 között 8000 Ft/fő

Jegyek válthatók 10-18 óráig a Faluházban /telefon: 0662 517-170/!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

"Üdvözlégy Jézus, pásztorok pásztora" Algyőn

2011-12-12T18:41:00.004+01:00

"Üdvözlégy Jézus, pásztorok pásztora" címmel karácsonyi műsor kezdődik az algyői Országzászló mellett felállított Betlehemnél, szenteste 23 óra 30 perckor.

A bábtáncoltató betlehemes játékot és az adventi koncertet mesterszállási betlehemes és régi magyar karácsonyi dalok alapján Jankov Gyöngyvér énekes és Krisztin Róbert kobzos előadásában hallhatjuk.

A bábok és a díszlet Barta Csilla nemezkészítő munkáját dicsérik.

Mindenkit szeretettel várunk!

Már csak hétfőig vendégeskedik Csontváry Szegeden

2011-12-11T17:03:00.003+01:00

Hosszabbított nyitva tartással és óránkénti tárlatvezetéssel búcsúztatja a Csontváry-kiállítást a Móra Ferenc Múzeum. A Kultúrpalota múzeumtörténeti jelentőségű pillanat küszöbén áll: a december 12-ig látható tárlat lehet a múzeum egyik legsikeresebb kiállítása.

Már csak néhány napig láthatja Szegeden a közönségCsontváry Kosztka Tivadar kivételes alkotásait. A Móra Ferenc Múzeum nagysikerű tárlata december 12-ig, tehát jövő hétfőig várja az érdeklődőket. Hosszabbított nyitva tartással búcsúznak, hogy minél többen csodálhassák meg az utolsó hétvégén a különc festő remekműveit.

December 10-én és 11-én, azaz szombaton és vasárnap 19 óráig tartanak nyitva a közintézmény kapui, az utolsó napon, hétfőn pedig egészen 21 óráig látogatható a kiállítás. December 12-én 15 és 20 óra között óránként indulnak tárlatvezetések – a részletes lista a múzeum honlapján olvasható.

A szegedi Kultúrpalota múzeumtörténeti pillanat kapujában áll: a Csontváry-kiállítás bekerülhet a múzeum eddigi legsikeresebb tárlatai, a Munkácsy- és Vasarely-kiállítás közé. Az óriási érdeklődésnek és a pozitív visszajelzéseknek köszönhetően ez lehet a Móra-múzeum egyik legnagyobb és legjelentősebb tárlata.

forrás: szegedma.hu

Nyárfás Vendéglő Dóc - Pusztaszer Ifi 5-1

2011-12-11T14:03:00.006+01:00

A hétvégén került sor arra a futballtornára, amit a dóci Nyárfás Vendéglő és a pusztaszeri Ifi játszott, Dóc településen. A helyszín és a siker ezúttal Dóc csapatának kedvezett, hiszen 5-1-re verte a vendégcsapatot. Gólszerzők voltak: Elekes G. , Turda G. , Gulyás J. , Tülkös N. (2)

Szép volt srácok!

Ányási kápolna, Dóc

2011-12-10T21:14:00.006+01:00

Ányás 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza, ahol 1787. augusztus 29-én keresztelték az első újszülöttet. Első kápolnája kicsinek bizonyult, amit az ányásiak a királyi kamarához 1796-ban írt folyamodványukban panaszoltak: „Az Anyáshoz, melly 690 lelkeket számlál, olly tsekély a kápolnánk, hogy 10 lépésnyire terjed hosszasága, hatra pedig szélessége, majd fele az ájtatosságot óhajtó népünknek az egy ablak és ajtón kívül tartózkodik, ha kedvetlen az üdő, Sz. Misét nem hallgathatván haza mégyen.” Pallavicini Alfonz 1850-ben építtetett új kápolnát, amelynek tervei Bécsben készültek, kivitelezője Lipovszky József szegedi építőmester volt. Ettől fogva a birtokos család tagjait a kápolna kriptájába temették. A kápolnát gondozott park vette körül, mellette major épült. A második világháború után a kápolnát földúlták, kriptáját kirabolták. Fényképünk a már düledező, romos épületet 1950 tájáról mutatja. Falait az ötvenes években bontották le, tégláiból a környékbeli családok építkeztek. A földúlt kriptákból 1982-ben vitték át a Pallaviciniek földi maradványait Sándorfalvára, a fölvégi temetőbe.

Lele Ferenc: Dóc története. 1992. Kézirat.

Petresi gátszakadás, Dóc

2011-12-10T18:17:00.011+01:00

"Ezen a helyen szakadt át 1879. március 5-én este 7 órakor az akkori töltés, amelynek szomorú következményeként az így keletkezett mintegy 40 méteres széles nyíláson kitörő ár átszakítva a sövényházi keresztgátat, elsodorva az algyői vasúti töltést és elmosva a baktói töltés egy részét, március 12-re virradó éjjel Szegedre zúdult. A Tisza habjaiban 160 ember lelte halálát. Szeged 6350 háza közül 6000 dőlt össze és több mint 60000 ember vált hajléktalanná."

Mikszáth Kálmán : Veszély a pitvarban ( részlet )

Az első nap

A petresi szakadásnak híre, mely 5-én este 10 órakor történt, méltó aggodalomba ejtette az egész várost. Praktikus emberek, mint Pillich Kálmán és a percsórai töltés egyik derék védelmezője: Novák József kimondták, hogy ők nem bíznak többé Szeged megmaradásában. Kivált ez utóbbi nyilatkozata szájról-szájra járt, növelve a rémületet, melyet már maga a tény okozott. A percsórai vonal, melyen a szakadás vagy száz öllel a percsórai kereszttöltés alatt esett, a védgát legerősebb pontjának tartatott, méltán volt tehát fájdalmas hatása a hióbi hírnek. A lakosok kis része egyes alacsonyabb pontokról kezdett kihurcolkodni. A katasztrófa annál meglepőbb volt, mert Novák József folyton megnyugtató leveleket írogatott a töltésről Reizner jegyzőnek, miknek minden sora egy óra alatt terjedt el az egy gondolatban hevülő városban, mint aminő rohamosan lüktet keresztül a meleg vér egy csöppje az idegrendszeren. A víz most már Szeged felé közelgett, s két nap múlva ide kellett érkeznie. Az egyedüli mentség most az Alföldifiumei vasúti töltés kimagasítása és megerősítésében volt kereshető. Az itteni gyors munkálatok teljesítésére Boros vezérlete alatt állandó bizottság alakult Szabados János, Jakabfy Lajos, Zombory Antal, Fodor István, Császár József, Börcsök-Ferenczi János, Prosznitz Vilmos, Weiner Miksa, Gál Ferenc, Dörner Ede, Boros István, Reiner Ferenc, Lemle Miklós, Bittó Ferenc, Dobó Sándor, Obláth Lipót, Szekerke József, Molnár Márton, Pillich Kálmán és Tóth Sándorból. A város külsőleg is új arcot öltött. A boltok nagy részét bezárták tulajdonosaik, imitt-amott a kapukat kezdték egy bizonyos magasságra befalazni. A nyitva maradt boltokban lázas sürgés-forgás folyt a portéka fölrakásában az alsó polcokról a magasabbakra. Az utcákat ezernyi katonai egyenruha tarkította. A táviratilag iderendelt kétezer katonából e nap érkezett Temesvárról a 6. gyalogezredből egy zászlóalj és a 78-ból két század. Ezalatt a Petresnél beömlött ár, miután déltájon átjött a szentjánosi magaslatokon, megkerülve a partos helyeket végig hömpölygött a végtelen síkon s kiönté a tanyai lakosokat a sövényházi töltésre, délután fél ötre már a baktói-macskási töltés tövében terült el a víz... e gyilkos utazó tenger. Ki alhatott volna nyugodtan idehaza? A gazdag fogai összevacogtak a selyem paplan alatt, a szegényes gyékényen fekvő is gondterhelten süllyeszté arcát a tenyerébe. Egy olyan ellenség közelít, aki nem osztogat kegyelmet se úrnak, sem szegénynek, aki mindent elszed, minden kigondolhatót összetör, még azt a fejfát is a temetőben, mely kedveseink sírját jelzi. Bemegy a repedéseken át a sírokba és fölveti azokat a pihenő csontokkal együtt. Kinek ne lenne veszteni valója, mikor a tenger útra indul és megáll a kapunál, megzörgeti, hogy eresszék be... Holnap éjjel már itt fog kopogtatni a tenger!

Hírmondó Karácsony Algyőn

2011-12-10T16:06:00.002+01:00

Mint minden évben eddig, most is megrendezésre kerül az Algyői Hírmondó szokásosos karácsonyi ünnepsége.

Idén Meister Éva színművésznő zenés-verses karácsonyi műsorával kedveskednek az olvasóknak. A karácsonyt köszöntő műsor után tombolasorsolás lesz, melyre még várják a szervezők a felajánlásokat, majd helyi kézművesek portékáiból vásárolhatnak az érdeklődők a Főtéren rendezett karácsonyi vásárban.

Helyszín: Algyő faluház

Időpont: 2011. december 17. szombat, 16 óra.

Kopaszkutya Kettő a mozikban + teljes videó

2011-12-10T10:18:00.000+01:00

Szomjas György "játékdokumentumkoncertfilmjét" december 9-től vetítik a mozikban. Kopaszkutya Kettő a három főszereplőt (Hobó, Deák Bill, Póka Egon) követi, magánéletükbe is bepillantva, időnként fikciós elemeket is felhasználva. Szomjas György 1981-ben, harminc évvel ezelőtt készült kultuszfilmje, a Kopaszkutya, egy rockzenekar történetét meséli el, akik azt találják ki, hogy „lemennek kutyába” azaz saját kőbányai környezetük dalait írják meg és játsszák el.

A teljes filmet IDE kattintva nézheted meg.

Decemberben újból tele nyomják a Tankok a debreceni Főnixet

2011-12-09T12:37:00.000+01:00

Most decemberben (ha csak néhány koncert erejéig is) újra színpadra áll a Tankcsapda, hogy szokásához híven koncertekkel búcsúzzon az idei évtől. Búcsúzzon 2011-től és belépjen egy újabb évbe. De most mi a feladatunk? Küldeni a hírt. Röpíteni a "web-galambot" közeli és távoli földekre egyaránt, hogy fiuk hajrá, hogy december 29 Debrecen. És Tank-csap-da!

És ahogy mindig is lenni szokott. Autóbuszbérlés Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Baróton, Gyergyóban és Sepsiszentgyörgyön egyaránt, majd készülődés a Tankcsapda koncertre.

Egy pár várost említettem csak. Egy pár 450-500 kilométerre lévő települést, ahonnan már tudom, hogy jönnek. Mert a Tankcsapdára el kell menni. A Tankcsapdával búcsúzni kell az évtől. És most velünk jegyet is lehet nyerni...

Tovább>>>

"Sancra Hungaria" Algyőn

2011-12-08T20:01:00.004+01:00

2011. december 16-án, Pénteken, 18 órai kezdettel az Algyői Kerecsen Egyesület szeretettel meghívja Önt V. Joó Katalin lélekgyógyító, tanító "Sacra Hungaria" című előadására, melynek helyszíne az Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk a környék településeiről is. Éppen ezért arra kérjük Önöket, hogy a közösségi portálokon osszák meg ezt a hírt.

Érdeklődni: algyoi.kerecsen.egyesulet@gmail.com

A plakát illetve meghívó megtekintéséért kattintson IDE.

Versmondó verseny Dócon

2011-12-08T16:27:00.002+01:00

2011. dec. 1-jén 13 órától vette kezdetét Sándorfalván a Pallavicini Kastély dísztermében a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0052 uniós pályázat keretében megrendezett versmondó verseny döntője, melyen 21, a középdöntőkből továbbjutott alsós kisdiák vett részt. Iskolánkat a dóciakon kívül az öttömösi, pusztamérgesi, harkakötönyi telephelyeken tanuló alsósok is képviselték. A jó hangulatú döntőben iskolánk diákjai eredményesen szerepeltek. Az 1-2. osztályosok közül első helyezést ért el Péter Gréta 1. osztályos tanuló Öttömösről, akinek felkészítő tanára Makráné Bedő Márta volt. A 3-4. osztályosok közül II. helyezett lett Csóti István 4. osztályos öttömösi tanuló, akinek Ördögné Illés Emese volt a felkészítő tanára. A III. helyezett Nagy Rebeka 4. osztályos dóci diákot, Ficsor Zoltánné készítette föl a versenyre. Köszönjük a szervezőknek a színvonalas versenyt, a gyerekenek és felkészítő tanáraiknak pedig gratulálunk!

Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda Dóc.

http://www.dociskola.hu

Falukarácsony Dóc Községben

2011-12-08T13:51:00.000+01:00

Dóc Község Képviselő-testülete szeretettel meghívja a falu lakosságát, a dóci Művelődési Házban ( Dóc Alkotmány u. 21.) 2011. december 16-án 16 órakor tartandó, Falukarácsony rendezvényre. A Testület műsorral kedveskedik. Fellép Ürmös Ica és barátai. ( magyar nóta, operett, musical )

Érdeklődni: e-mail: onkormanyzat.doc@gmail.com vagy a 62/270-231-es telefonszámon.

Mindenkit szeretettel vár!

Tóth Margit Polgármester

Balástya község kialakulásáról

2011-12-08T13:25:00.000+01:00

A XVIII. század elejétől Csongrád megye településhálózatát alapvetően meghatározták a birtokviszonyok.

Jellemző, hogy spontán újratelepülésre alig akadt példa és a telepített falvak sem mindig az egykori középkori alapjaikon épültek újjá. Kezdetben a dohánykertész kolóniák alakultak ki és jelöltek ki községeket. A királyi kamara 1774-ben utasította Szeged városát, hogy a kisteleki pusztán határából 11 ezer hold földet szakítson ki és azt népesítse be. A homokos, síkvidékű puszta 1725-től tartozott Szegedhez. A település őse Szeged-Felső központ, amit 1891-ben alapítottak. Kulturális szerepköre rendkívül erős volt, mivel a központ avató ünnepségén részt vett Munkácsy Mihály és Mikszáth Kálmán is. Munkácsy Honfoglalás című festményének több alakja is balástyai parasztemberről van megformázva. A külterületi

kapitányságok fontos adózási, igazgatási és rendészeti feladatokat láttak el. Köréjük a lakosság számának emelkedésével templom, bolt, kocsma épült.(Katolikus templomunkat 1903-ban szentelték fel, a lakosság nagy része katolikus vallású.) Ezek alkották végül a későbbi településmagot. Balástya esetében a XIX. század utolsó évtizedekben indult a településmag fejlődése. Hasonlóan a többi homoki kapitányságokhoz, közel 100 évre volt szükség az önálló községi státusz eléréséhez. Szeged városa 1945-ig birtokolta a jelenlegi Balástya területét, amikor is a várostól bérelt földeket megvásárolták. Ennek köszönhetően 1950-ben önálló község lett. Jelenlegi területét Felső központ-Kapitányságból, Fehértóból, Gajgonyából, Őszeszékből és Kapitányság egy részéből alakították ki. Az önállósodás ellenére a település tanyás szerkezete megmaradt és a falu köré szerveződött. A tanya, mint önálló lakó- és gazdasági egység kedvező a tájjellegű gazdálkodás, valamint a falusi turizmus számára. A tanyai lakosság sajátosan hátrányos helyzetű, gondjaikkal (egészségügyi ellátás, közbiztonság, közlekedés, stb.) szervezett keretek között kell foglalkozni. Érdekes, hogy az önálló községgé válás óta a népesség folyamatosan csökken (1949 és 2005 között 6369 főről 3511 főre volt). Ennek ellenére Balástya azon települések közé tartozik, ahol markáns fejlődési folyamatok is érzékelhetők.

http://www.balastya.hu/

Dóc község rövid bemutatása

2011-12-07T19:30:00.000+01:00

Dóc 1952-ben létesült község, Szegedtől 25 km-re fekszik. Területe 4870 ha, melyből a belterület 72 ha. A község régi, szép neve a valamikori bérlő birtokos nevét örökíti meg. (Az 1400-as évek elején ezt a területet Dóczy Miklós nevű bérlő hasznosította. 1803-ban már (Pallavicini a birtokos az igen ritkán lakott területen.) Dóc igazgatási területét a 4519. sz. Szeged-Csongrád összekötő út északi és déli irányban keresztezi. Északi határa a Tisza folyó, az útvonal nyugati oldalán az igazgatási terület 1/5-e fekszik, itt a homokos talajon kialakult tanyás gazdaságok a jellemzőek. A keleti oldalon, mozgalmas terepen kiterjedt erdők húzódnak, ezek karéján belül, domb- vonulatra épültek a belterület házai. A bekötő út északi részén működik a Magyar Honvédség lőtere, ami határos az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal.A község dombon helyezkedik el, melyet erdő vesz körül, és ezzel kellemes vizuális élményt nyújt. A bodorszéki külterület déli oldalán, a sándorfalvi határ mellett épül magánvállalkozásban a Magyarok Világparkja. A község a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A község területének 58 %-a védett. A tájvédelmi körzet a Tisza jobb partján lévő hullámteret és az árvédelmi töltésen kívül elterülő mentett területet foglalja magában. A védett területen közel 400 ha legelő található. Ezek fontos pihenő és találkozó helyei a vonuló madaraknak, ősszel viszont október elejétől november közepéig több tízezer daru és vadliba pihenő helye. A községet körülvevő erdőkben sokfajta állat él.A község temploma 1792-ben épült, 1975-ben építették át. A község teljesen közművesített, 90 %-os a szilárd burkolatú közutak kiépítettsége. A község zsákutcás adottsága miatt forgalma csekély, ezért csendes, tiszta, jó levegője van. Ópusztaszerhez való közelsége lendítő erőt adhat a falusi turizmusnak. A Tisza közelsége jó túrázási, pihenési lehetőség. A kereskedelmi ellátottság főleg az élelmiszeriparra terjed ki. Egy ÁFÉSZ Bolt, egy kiskereskedelmi vegyesbolt, egy vendéglő, egy tápbolt van a belterületen. A külterületiek ellátását egy vállalkozásban üzemeltetett ÁFÉSZ Bolt és egy tápbolt biztosítja. Kereskedelmi ellátás területén az üzletek választéka lehetővé teszi a helyi lakosság igényén túl a turisták igényeinek kielégítését is. A községbe a buszközlekedés jó. Szeged - Dóc - Csongrád útvonalon rendszeresen járnak autóbuszok. A külterületen főleg a földutak a jellemzőek, ezek jól karbantartottak, erre sajnos alig van buszjárat. A helyi postahivatal munkanapokon 8-tól 14 óráig tart nyitva. A község önállósága óta működő Polgárőr Egyesület közmegelégedésre látja el a község közbiztonságával kapcsolatos munkákat. Hetente, rendszertelen időközönként vigyáznak az itt élők nyugalmára, értékeire. Az együttműködés a rendőrséggel jó.

Az élő költők nyomában – Kovács Ágnes

2011-12-05T21:59:00.001+01:00

Csongrád megye mindig is híres volt arról, hogy megszülje, illetve befogadja a maga költőit. Elég, ha csak József Attilára, Radnóti Miklósra, Juhász Gyulára vagy a kilencvenes években elhunyt Baka Istvánra gondolunk. Nincs ez másként ma sem. E sorozat berkein belül ma élő, köztünk lélegző, hús-vér költők bemutatását tervezzük. Akik pont ugyanúgy élnek, mint minden ember és mégsem. Az első „áldozat” Kovács Ágnes a Dél-Alföldi Művészeti Kör egyik alapítója.

Kovács Ágnessel Jagos István Róbert beszélget.

- Néhány mondatban bemutatnád magad?

- Olyan 18 éves koromig ki sem dugtam az orrom a könyveim mögül, kivéve, amikor azt játszottam, hogy versenyszerűen sportolok, miközben alig vártam, legyen már vége az edzésnek, hogy mehessek haza olvasni. Közben néha festegettem, majd arra készültem, hogy tanítani fogok. Tanítok - is. Írok, olvasok, felolvasok. Lektorálok. Egy szűk éve újra festegetek, valamint új szenvedélyem is van: a fotózás. Most épp portrékat készítek. Érdekel, ahogyan mesélnek az arcok, egész élettörténeteket, a pillanatba sűrítve. Szó, szín, látvány kifejezési lehetőségei egyaránt vonzanak.

- Mikor és miért kezdtél el verseket írni?

- A miértre nehezebb a válasz. A mikor: már több mint egy éve voltam a Poeten, amikor rászántam magam az elsőre, bár noszogattak vele rég. Nem nevezném verseknek. Rendeződő gondolatoknak inkább. Vagy játéknak. Mikor mi. Nemrég még azt írtam volna, a próza az én világom. Most úgy érzem, két valódi arcom van, és témától, hangulattól függ, melyik formát választom.

- Olvasnak manapság verseket az emberek?

- Hm... többet írnak, mint olvasnak. Nem tudom eldönteni, ez jó-e. Talán nem is kell eldönteni.

- Kik voltak rád hatással az irodalom terén?

Minden klasszikus, akit valaha olvastam. És minden nem klasszikus, akiket nap mint nap olvasok. Az ember egész személyiségével ír.

- A mai modern világban már elkerülhetetlen a számítógép használata. Te hogyan írsz? Szövegszerkesztővel, vagy hagyományos módon tollal, papíron, esetleg diktafont használsz?

- Fejben írok. Majd lejegyzem. Füzetbe, cetlire, boríték hátuljára, Wordbe.

- Az ember (költő) a mai világban képes eljutni odáig, hogy még életében elérje azt, amire vágyik?

- Persze. Majd miután elérte, születnek új vágyak.

- Számodra mi a költészet?

- A vers: formát öltött gondolat, amely függetlenedik az eredeti szándéktól. Tehát formát öltött és életre kelt gondolat. Születés. A művészet a legfontosabb és legtermékenyebb közösségi kommunikáció.

- Szerepelsz antológiákban? Önálló kötettel rendelkezel?

- Épp mostanra állt össze egy kisebb kötetre való verscsokor, amely a nyomdába kerülést várja. És furcsa... de épp mostanra dőlt el bennem végérvényesen, hogy elfogadjam és felvállaljam a "civil" életem mellett ezt a másikat is, amely nem kevésbé valódi. Sőt.

A szerző műveiből itt olvashat...

Tömörkény bemutatása

2011-12-05T21:06:00.001+01:00

Tömörkény nevét 1326-ban említették először az oklevelek Temerken néven. A település a Bor-Kalán nemzetséghez tartozó Szeri Pósafiak: Pósa és Pál birtoka volt. A középkorban a Tisza mellett fekvő település fontos tiszai átkelő és vámhely volt.

A török időkből fennmaradt adatok szerint is itt nagy jövedelmű tiszai átkelőhely volt, és a csongrádi nahijéhez tartozott. 1548-ban itt 60 adófizetőt írtak össze, de a településnek papja is említve volt, tehát ekkor már egyháza is volt. Említették még a falu 2 egykerekű malmát, és a törökök által épített kis palánkvárát is.

Tömörkény a török csatározások közepette a 17. században részben elpusztult; 1686-ra szinte elnéptelenedett és csak mint pusztát említették a korabeli feljegyzésekben. A 18. században több birtokosát is említették. Az eredetileg nem a mai helyén, hanem a Tisza mellett fekvő település, azonban a 18. századra csaknem teljesen megszűnt.

A 19. században új helyen, a Csongrádtól délnyugatra fekvő Fehértó községtől délre, a mai Gátér területén kezdtek sűrűsödni újra a tanyák, és itt a 19. század második felére a Mindszent községhez tartozó területen már körülbelül 2000 lakost számláló tanya világ alakult itt ki. A Tanyákból lassanként falu alakult ki, melynek időközben kialakult község központja is.

Az 1891-ben végzett népszámláláskor 2734 magyar lakost számoltak itt össze. 1893-ban elszakadt Mindszent településtől és Tömörkény néven megalakult az új falu. A 20. század elején Csongrád vármegye csongrádi járásához tartozott. 1910-ben 3435 magyar lakosa volt, ebbõl 3404 római katolikus volt.

Népcsoportok: 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiséginek vallotta magát.

Nevezetességei: C–50 típusú kisvasúti dízelmozdony a Tömörkényi Halgazdasági Vasúton. Római katolikus temploma 1903-ban épült Szent Máté tiszteletére. Főoltárát Szent Máté életnagyságú szobra díszíti. Anyakönyvet 1894-től vezetnek. Helytörténeti múzeum. Halastavának területe 1976-tól a Fehér-tó-Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Védett madárvilágában ritka madárfajok figyelhetők meg: így a kormorán, nemes kócsag, rétisas is. A Tömörkény mellett található Malyeri erdő - nevezetes kirándulóhely.

Felgyő község rövid bemutatása

2011-12-05T20:45:00.001+01:00

Felgyő Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében található, 1367 lakosú kistelepülés. A községet átszelő Vidre - ér mellett László Gyula régészprofesszor Árpád-kori települést tárt fel.
A központban talFelgyő Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében található, 1367 lakosú kistelepülés. A községet átszelő Vidre - ér mellett László Gyula régészprofesszor Árpád-kori települést tárt fel. A központban található Gedahalom feltárása során honfoglalás kori magyar település és Szent István korabeli templom maradványai kerültek elő.

A török uralom után a gróf Károlyiak majorokat építettek. Ezekből az uradalmi majorokból hozták létre az önálló falut 1948-ban. A Felső-major volt 1965-ig a település központja, minden intézményt az uradalmi lakásokban alakítottak ki.

Az 1960-as évek elején 2,5 km-el távolabb kezdett épülni egy teljesen új faluközpont a puszta közepén. Ma már egy szép, rendezett, infrastrukturálisan jól ellátott kisközség fogadja az idelátogatókat, ahol Általános iskola, Óvoda, Könyvtár, Orvosi rendelő, Posta, Polgármesteri Hivatal, Gyógyszertár és üzletek szolgálják a lakosság igényeit. 1993-ban felépült az új Szent István templom a Gedahalom mellett.

A település mezőgazdasági jellegű. Szántóföldi és fóliás növényeket termesztenek és állattartással foglalkoznak az itt élő emberek. Erre rá is vannak kényszerülve, a munkanélküliség itt is gondot jelent.

1997-ben holland beruházással megépült a GROW-GROUP Magyar - Holland Palántanevelő Kft., majd néhány évvel később a RIJK ZWAAN Kft. amely új munkahelyet biztosított jó néhány felgyőinek. Akik helyben nem találnak munkát a környező városokba próbálnak elhelyezkedni. ( Csongrád, Szentes).

Etikai ügy a fideszes közgyűlési elnökök azori-szigeteki útja

2011-12-05T20:31:00.001+01:00

A Fidesz frakcióvezetője szerint nem “a kellemes ügyek dossziéit gyarapítja”, hogy tizenkét megyei közgyűlési elnök november végén az Azori-szigetekre utazott az Európai Régiók Gyűlésére (AER), ahol a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek.

Lázár János hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, délután egyeztet az érintett fideszes politikusokkal, ugyanis ellentmondásosak a hírek arról, hogy felhasználtak-e közpénzt az utazáshoz vagy sem. A frakcióvezető közölte: az azori-szigeteki utat etikai és nem jogi jellegű ügynek tekinti.

Hozzátette, a Fidesz-frakcióban igyekeznek minimalizálni a külföldi kiküldetések számát. Megjegyezte azt is, hogy frakcióvezetőként egyébként semmi köze az ügyhöz, mert az út az önkormányzati munkával függött össze, de mivel az érintettek egyben parlamenti képviselők is, szeretné korrekten kialakítani az álláspontját.

Arra a kérdésre, hogy a feleségek is elutaztak-e az Azori-szigetekre, Lázár János azt válaszolta, reméli, nem súlyosbítják a helyzetüket azzal, hogy “az egész családot vitték”.

A Blikk internetes oldala arról számolt be, hogy a fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy “a költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam”.

Disputa-verseny Vásárhelyen

2011-12-05T20:19:00.001+01:00

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium városi Disputa-versenyt szervez – 2011. december 19-én, délután 3 órakor – a középiskolás diákok részére. Az Ökopolisz Alapítvány által kiírt pályázat keretében megrendezésre kerülő verseny témája az esélyegyenlőség.
A szervezők arra kíváncsiak, hogyan látják a középiskolás korú fiatalok saját jövőjüket, boldogulásuk lehetőségeit, miként gondolkodnak a társadalmi igazságosságról. A vitaverseny további célja, hogy inspirálja a fiatalokat a társadalmi kérdésekről való árnyalt gondolkodásra, kulturált véleményformálásra – végső soron a tudatos állampolgárrá válást segíti elő a rendezvény. A pedagógusokból és szakértőkből álló zsűri egyaránt értékeli majd a versenyző csapatok érvelési technikáját, vitakultúráját és felkészültségét. A verseny helyszíne: Bethlen Gábor Református Gimnázium Szathmáry Kollégiuma, Hódmezővásárhely Klauzál u. 1–3.

Kovács Ágnes (Pólus Média)

Az Apátfalvi Polgárőr Egyesület kapta idén az Év Polgárőr Egyesülete kitüntető címet

2011-12-05T19:53:00.001+01:00

A Csongrád megyei polgárőrszervezetek közül az Apátfalvi Polgárőr Egyesület kapta idén az Év Polgárőr Egyesülete kitüntető címet. Az Apátfalvi Polgárőr Egyesület 1998 óta működik a község közbiztonságának, közrendjének jobbá tétele érdekében. Tagjai jelenleg is szabadidejük feláldozásával, elsősorban saját költségükre teljesítenek közszolgálatot Apátfalva kül és belterületén.
A Polgárőr Egyesület a munkájának hatékonysága érdekében együttműködik a Makói Rendőrkapitánysággal, az Apátfalvi Rendőrőrssel, a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltséggel. Az Apátfalvi Rendőrőrs munkatársainak koordinálása alapján fokozott figyelő és járőrszolgálatot hajtanak végre a település belterületén, a mezőgazdasági utak községbe vezető szakaszain a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében. A munkájukat igazolja, hogy a polgárőrség tagjai 2010-ben 1840 órát töltöttek szolgálatban a településen, mely idő alatt 11320 km tettek a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében.

A polgárőrség az önkormányzati támogatáson kívül pályázatokon nyert támogatással segíti a működését a szolgálat teljesítéséhez szükség eszközök beszerzésével. A polgárőrök a bűnmegelőzési feladatokon túl közreműködnek a községben megrendezésre kerülő rendezvények lebonyolításában és biztosításában. A tanév során a polgárőrök szükség esetén segítik a tanulóknak a közúton történő átkelését. A polgárőrök folyamatosan továbbképzik magukat, a tanfolyamon részt vevő 60 fő sikeresen lette a polgárőr vizsgát. Az Apátfalvi Polgárőr Egyesület tagjai a lakosság megelégedésére végzik munkájukat, amely eredményeként nem növekedett a községben elkövetett szabálysértések és bűncselekmények száma.

Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban is megköszönte az Apátfalvi Polgárőr Egyesületnek a községi közlekedés, közrend és közbiztonság érdekében végzett munkáját.

Elítélték a Hatvannégy vármegye makói elnökét

2011-12-05T19:40:00.001+01:00

Jogerősen két év – öt esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta hivatalos személy elleni, társtettesként elkövetett erőszak bűntette miatt a Csongrád Megyei Bíróság hétfőn Túri Csabát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) makói elnökét.

Az ügy másod- és harmadrendű vádlottjára, Kovács Péterre és Hadobás Róbertre egy év hat hónap – három esztendőre felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki.

A megyei bíróság döntésével jelentősen enyhítette az első fokon eljáró Makói Városi Bíróság által kiszabott négy év, illetve három év hat hónapos büntetést.

A garázdaság miatt már korábban büntetett Túri Csaba vádlott-társaival és barátaival március 15-én éjszaka megjelent egy makói, belvárosi sörözőnél, de nem engedték be őket. Túri Csaba rendőrt hívott, mert úgy érezte, diszkrimináció érte őket. A rendőrjárőrök megállapították, hogy a söröző nyitva tartási ideje lejárt, ezért elküldték a záróra után is ott tartózkodó vendégeket, és felszólították a vádlottakat és társaikat is a távozásra. Ekkor a három vádlott szidalmazni kezdte a járőröket.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak ellenszegültek a rendőri intézkedésnek, és az egyik járőrt harminc-negyven centiméterre megközelítve fenyegetően léptek föl az intézkedő hivatalos személlyel szemben.

A tárgyaláson – amelyen a radikális politikai szervezet többtucatnyi tagja és szimpatizánsa is megjelent – a vádlottak az utolsó szó jogán tagadták, hogy bántalmazták az intézkedő rendőrt, és, mint mondták, a történteket – a járőrök szidalmazását – megbánták.

Halálos kerékpáros baleset

2011-12-05T19:35:00.001+01:00

A rendőrség adatai szerint egy kisteherautó közlekedett Szeged irányába, amikor egy gyalogost került ki. Visszatérve a sofőr későn észlelte a vele egy irányban haladó kerékpárost, mely során a járműve jobb elejével elütötte.

Halálos kimenetelű közlekedési baleset történt vasárnap a kora esti órákban Szeged és Bordány között.

A 44 esztendős kerékpáros férfi az ütközés során olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendelkezésre álló adatok szerint a bicikli nem volt kivilágítva, és a kerékpáros sem viselt láthatósági mellényt.

A Szegedi Rendőrkapitányság szakértő bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit. Nyilatkozta dr. Tuczakov Szilvána rendőr alezredes a CSMRFK szóvivője.

fotó: Donka Ferenc

A klasszikusok után egy kis könnyűzene

2011-12-05T19:25:00.001+01:00

A „Száncsengő”-t, vagyis a „Jingle Bells”-t énekelve léptek színpadra a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mikulás váró könnyűzenei hangversenyének szereplői december 5-én este. A lányok közül többen Mikulás-sapkát és rénszarvas szarvakat viseltek a fejükön.

A Magánének Tanszak könnyűzenei koncertjét 2003 óta minden évben megrendezzük a gyermekek és a szülők nagy örömére – mondta Kónya Krisztina, aki Bátki Fazekas Zoltánnal együtt felkészítette a diákokat a fellépésre. A felkészítő tanárnő kifejtette: klasszikus hangképzést és klasszikus tananyagot tanítanak, de a mai popos, rockos világban a növendékek részéről felmerül az igény más zenei irányzatokra is. Próbálnak ennek is eleget tenni, és a fiatalok nagy örömmel készülnek a koncertre. A műsorszámokat többnyire a diákok választják ki, de ha valakinek nem sikerül döntenie, segítenek neki.

A hétfő esti repertoár igen széles volt, csak néhány cím ízelítőnek: Mamma Mia (Abba), Delilah (Tom Jones), Hajolj bele a hajamba (Péterfy Bori), Kell ott fenn egy ország (Zorán), de egy-egy részlet elhangzott az Avatar című film zenéjéből és a Valahol Európában című musicalből is.

forrás: promenad.hu

„Kutyás” Bajusz István festőművész kiállítása

2011-12-05T19:11:00.001+01:00

2011. december 12-én 18 órai kezdettel megtekinthető „Kutyás” Bajusz István festőművész kiállítása a Németh László Városi Könyvtárban. A kiállítást megnyitja Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész.
A mindennapok csiszolják az embert, Bajusz Istvánt a természetszeretet, a humanista magatartás határozza meg. Az alkotó kísérletezik is, hiszen érzi: a ma dolgairól nem minden esetben lehet apáink és elődeink nyelvén szólni. Képein nyoma sincs a pöffeszkedő eleganciának, mint gyakran a hivatásos festők művein. Ha megszólal, arra van valós belső igény. – emelte ki év elején Hézső Ferenc, egy Bajusz István kiállítás apropóján.
Érdemes tehát ott lenni, mert a képek garantáltan nyugalmat árasztanak. Valami otthoni, gyerekkori csendet

Jagos István Róbert és Bencze Attila

Légy a szerkesztőnk, nyerj egy Dustert

2011-12-05T17:17:00.001+01:00

A Pólus Média most indítja médiahálózatát. Megelégeltük a jelenkori médiaorgánumok, hazugságait és sületlenségeit, illetve azt, hogy mindenről beszélnek, csak arról nem, ami az országban valójában történik.
Éppen ezért itt a neten létrehozzuk, országos portálhálózatunkat, amelynek szerkesztésére várjuk az Önkéntesek jelentkezését. Minden településről illetve a határainkon túlról is: Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról.
Szeretnénk ha az olvasók reális képek kapnának minden településről, hogy a regnáló médiák ne ferdített információkkal mosnák át a lakosság agyát.

SZERKESZTŐINK KÖZT 2012-BEN EGY
DACIA DUSTERT
SORSOLUNK KI.

Eddig elkészült portáljaink: Budapest Online, Bács-Kiskun Online, Békés Online, Csongrád Online, Fejér Online, Hajdú-Bihar Online, Heves Online, Jász-Nagykun-Szolnok Online, Nógrád Online, Pest Megye Online, Szabolcs-Szatmár-Bereg Online.
A portálok folyamatosan épülnek. Így egész Magyarország területéről lehet szerkesztőnek jelentkezni. Sőt hálózatunkat a határon túl is ki szeretnénk terjeszteni.

Jelentkezni lehet a prokult.ujsag@gmail.com e-mail címen.

Útjára indul a Pólus Média, Csongrád megyei portálja

2011-12-01T21:18:00.000+01:00

A mai napon elindul a Pólus Média, Csongrád megyei online lapja, amelyen a megye településeinek hírei mellett, kulturális, művelődési programokat is találtok. De tájékozódhattok a sporthírekről, eseményekről. Egyszóval mindenről, ami Csongrád megyében történik.

Ehhez viszont elsősorban szerkesztőkre van szükségünk, akik ingyen és bérmentve, a településük népszerűsége növelése érdekében feltöltik portálunkra azokat a híreket, eseményeket, amik foglalkoztatják, foglalkoztathatják, a település esetlegesen a megye lakosságát.

Mivel médiahálózatunk nem tud ott lenni a közel 4000 települése mindegyikén, illetve képtelen feltölteni olyan mennyiségű anyagot, ami ezen településeken összegyűlik, így olyan oldalakat építettünk, amit minimális számítógépes tudással is lehet adminisztrálni.

Legyen a szerkesztőnk.

Jelentkezzen a prokult.ujsag@gmail.com e-mail címen.

Nemzeti Történeti Emlékpark

2010-12-26T17:22:00.000+01:00

Első említése: 1233 (Ecclesia de Zeer), mikor a király 1000 kősóban állapítja meg a monostor részesedését a beregi egyezmény alkalmával. Rendi hovatartozásáról korabeli írásos adatok nincsenek, múlt századi följegyzések szerint Benedek-rendi apátság volt. A szeged–budai (sáregyházi) út mentén,Szegedtől 27 km-re, Ópusztaszer (a volt Sövényháza) községtől délre fekszik. A település első említése: Anonymus Gesta Hungarorumában (Scerii), az Ond vezértől és fiától, Etétől származó Kalán nemzetség birtoka volt. A név finnugor eredetű. A sor, rend, rész, mód alapjelentésű szer szavunk a honfoglalás korában is a nemzetség, a kiterjedt család települését jelentette, a rajta levő hajlékokkal együtt. Anonymus a helyet – nyilván a szer szó jelentését még ismerve – jelentős honfoglalás-kori esemény színhelyévé tette meg. Eszerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz érve, a Gyümölcsény erdőnél 34 napig maradtak, s Árpád és „nemesei” meghatározták az ország törvényeit. A helyet – ahol ez történt – Szernek nevezték el, mivel itt ejtették szerét az ország dolgainak. A kutatás nagyrészt egyetért abban, hogy Anonymus történetét sokkal inkább névmagyarázatnak, semmint hitelt érdemlő történeti adatnak tekinthetjük. Megoszlanak azonban a vélemények a terület korai birtoklását illetően. A kutatás egy része (Győrffy György) hitelt ad annak a közlésnek, hogy a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete telepedett meg itt, akiktől a Bár–Kalán nemzetség származott, tehát birtoklásukat folyamatosnak tekintik. Mások (Karácsonyi János, Horváth Ferenc) azonban a nemzetség itteni birtoklását a 11. század végénél korábban nem tartják bizonyíthatónak. Vitatható az a nézet is (Trogmayer Ottó), mely szerint az a birtokterület, melyet Ond vezér, a nemzetség őse Anonymus leírásában Árpádtól kapott (a Körtvély tótól Alpárig és a Tiszától a Botva mocsárig) a Tiszától keletre keresendő, mely korábban Ajtony domíniumába tartozott. A Botva mocsarat (stagnum Botua) ugyanis Hell M. (Tabula geographica Ungariae veteris. 1772, 1801) óta Győrffy Györgyig (1977) a Duna Tisza-közére, Kiskőröstől ÉK-re helyezi a kutatás.A Kalán (Bár) nemzetség 11. század végi őse alapíthatta magánkegyúri templom és kolostorként, korábban épült templom falainak fölhasználásával. 1256-ban kegyura, Nána ispán vagyonát a monostorra hagyta. 1266-ban döntését megváltoztatva, minden vagyonát („az ő szeri monostora illetményén kívül”) a Margit-szigeti apácákra hagyományozta. Úgy látszik a nemzetség többi tagja ezt megakadályozta, mert az apácák soha sem jutottak a birtokokhoz. 1318-ban Károly Róbert is megfordult falai között, ahol oklevelet is adott ki. A monostor birtokai közül csak egy Cselén levő részt ismerünk (1266). Gazdasági tevékenységére mindössze egy közelben levő földrajzi név, a Barátok foka utal. 1329-ben Tiszai Pál perbe fogta Sándor fia Márkot és Csuka (Chuka) Jánost és Pált, mivel ezek Szermonostorát a Bor nemzetségbeli szeri Pósával megosztották, bár nem közeli vérrokonok. Az alperesek viszont azt tagadták, hogy Tiszai Pál a Bor-nemzetség tagja. Az országbírói vizsgálat igazolhatta Tiszai Pál származását, mert 1332-ben a monostorhoz tartozó javak kétharmad részét Szeri Pósa és említett rokonai, egyharmad részét pedig Tiszai Pál kapta. Mindvégig a Bár–Kalán nemzetség tagjai a templom kegyurai, oklevélben utoljára 1388-ban említik, ezt követően a szerzetesek ismeretlen okból, valószínűen elhagyták. 1407-ben a család kéri Csongrád megye nemeseit, igazolják, hogy a Tisza folyó jobb partja Tömörkénytől Körtvélyesig mindig is övék volt. 1471-ben kihal a család és Mátyás király annak utolsó, utód nélkül meghalt tagja, Szeri (Pósa) István birtokait Guti Országh Mihály nádor és Nádasdi Ongor János között osztotta föl. A templom 1526-ban, a település 1596-ban végképp elpusztult. Az utóbbi a 17. századtól Praedium Zer vagy Pusztaszerként szerepel.Régészeti föltárások: Göndöcs Benedek és Rómer Flóris (1882), Khuen-Hédervári Antal (1882), Török Aurél (1885), Csallány Gábor (1907), Bálint Alajos (1966), Trogmayer Ottó (1970–1976, 1973–76 között Horváth Ferenccel), Vályi Katalin (1980–napjainkig). Építéstörténete az 1970-ben megindult ásatások alapján rekonstruálható.1. periódus. A kelet–nyugati irányítású, patkó alakú szentélyzáródású templom téglalap alakú hajóval, nyugati bejárattal. Réti mészkő alapozású, fölmenő falai nagyméretű, téglatest alakú faragott kváderekből épültek. Méretei: 16×10 m, a falai 0,9–1 m vastagok. Döngölt agyagpadlója és valószínűen sík mennyezete lehetett. 2. periódus. Az első templom nyugati homlokfala elé emelt 5 m széles, 4 m hosszú torony, a temploméval egyező alapozású.3. periódus. A torony déli oldalához épített3×5 m-es belső méretű sekrestye.4. periódus, a) szakasz. Az első templom diadalíve és a torony nyugati falának vonala között – az északi és déli hosszanti falak belső oldala mellett – sűrűsödő, illetve két–két párhuzamos sorba rendeződő oszlophelyek. Az első templom nyugati zárófala mentén belül, ugyancsak két sorban egy keresztirányú oszloplyuk-sor, a torony nyugati alapfalába pedig két, bemélyedő oszlop helye figyelhető meg. Trogmayer Ottó fölvetette azt a lehetőséget, hogy ezek az oszlophelyek egy, az első templom pusztulása után emelt fatemplom nyomainak tarthatók. Tekintve, hogy az oszlophelyek két-két párhuzamos sorba rendeződve, pontosan követik a következő, 2. építési fázis templomhajójának az északi és déli hosszanti falainak a belső vonalát, azok alapozásába sohasem mélyednek bele, a keresztirányú sor pedig egészen pontosan a 4. periódus hajójának a közepére esik, ezért azok a 4. építési periódust jelentő újjáépítés állványzatának maradványai lehettek. Ezt erősíti az is, hogy a föltételezett fa szerkezetű templomhoz tartozó padlószintet nem lehetett kimutatni Ez nem írható teljesen a későbbi rablógödrök pusztításának a rovására, hiszen a cölöplyukak világos rendszere – sőt foltokban az első templom döngölt agyagpadlója is – mindezek mellett vitathatatlanul megmaradt.b) szakasz. Az első templomot – az első épület szentély- és hajófalainak fölhasználásával – nyugati irányban meghosszabbítják. Ez az épület torony nélküli, szélessége megegyezik az első temploméval, hossza 22 m-re nőtt. 5. periódus. A templom (az ún. Sankt Galleni típusú alaprajz) teljes átépítése, a hajó újabb nyugati irányú bővítésével. Hossza 31 m, szélessége az előző periódusok méretével egyező, tehát azok falait kétségtelenül fölhasználták. A hajó nyugati végéhez félkör alakú záródás járult, melynek méretei a szentély patkó alakú apszisával csaknem teljesen azonosak. A hajó északi és déli falaihoz mind a négy sarkon 4,5×3 m-es külső oldaltornyot emeltek (az északnyugati torony alapozását a legutolsó periódus szentély melletti tornya alapozásakor, és a későbbi rablógödrökkel, sírgödrökkel erősen szétdúlták, így pontos megfigyelésére nem volt lehetőség). A további három torony azonban alapfalakban (ÉNy-i és DNy-i torony) illetve a kiszedett alapfalak visszatemetett alapozási árka (DK-i torony) vonalában teljes bizonyossággal rögzíthetők voltak. A hajó nyugati harmadában 2,5 m átmérőjű kerek, tömör téglaalapozás – a templom tengelyétől kissé délre – talán ehhez a periódushoz tartozó keresztelőmedence alapozásának tartható. A templom padozata fehér mészkőtörmelékből készült terrazzo- burkolat volt, amely az előző periódus állványzatának oszlophelyeit fölülrétegezte. A templom bejáratára utaló egyértelmű nyomok nem kerültek elő, de minden valószínűség szerint a déli oldalon lehetett.6. periódus. Háromhajós, bazilikális elrendezésű templom, nyugati homlokzata az előző templom (ún. Sankt Galleni típus) nyugati apszisának vonalában húzódik. A szentély félköríves fala köpenyként körülöleli az előző templomok keleti apszisának falát. Alapozása réti mészkő, döngölt sárga agyagalapra rakva, falai téglából épültek. Padozata téglaalapozáson vörös márványlapokból (vörös mészkő) készült, a szerzetesi kórust a hosszháztól három lépcső és valószínűen vörös márványból készült rekesztő-rács választotta el. Az ásatások során freskótöredékek és ónkeretes üvegablakok darabjai is előkerültek. Máig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni a tornyok helyzetét. Ebben a periódusban a nyugati oldalon nem föltételezhetünk tornyokat, mivel sem Rómer Flóris sem Trogmayer Ottó ásatási alaprajzán nincsenek olyan erős falalapozások, amik erre utalnának. (Nem lehetetlen, hogy ebbe az épülettömbbe – ugyanúgy, mint a korábbi apszis és főhajó falait – beépítették, megtartották a sanktgalleni típusú templom két keleti tornyát is. Ezek egyike érhette meg a múlt század elejét).A nyugati toronypár építésére csak a következő építési időszakban került sor. A 6. és 7. periódus azonban teljességgel nem választható szét (ugyanúgy, mint az 1–3 periódus), mivel azok nem sok idő elteltével, nyilvánvalóan egységes koncepció szerint épült épületegyüttest alkottak. A főhajó nyugati végén középen, a nyugati homlokzaton lévő bejárat fölött volt a kegyúri karzat. A két oldalhajót négy-négy, szögletes alapozású pillér választotta el a hosszháztól. Az épületet nagyméretű (36,5×21,5 cm) tetőcserepek födték. A mellékszentélyek e periódushoz tartozó záródása az 1970–76-os föltárás tanúsága szerint vitathatatlanul patkó alakú volt. (A délkeleti esetében a jól fönnmaradt alapfal, a szemben lévő oldalon a szentélyzáródás kiszedett alapfalának félkörös vonalából csupán föltételezhető.)A templom méretei: 34,5 m hosszú, az oldalszentélyeknél 23,5 m széles, a hajó szélessége19 m. A homlokfal magasságát az említett metszet alapján Trogmayer Ottó 16 m-re becsüli. 7. periódus. A nyugati homlokzat elé előcsarnokot építettek, ezzel az épület hossza 44,5 m-re nőtt. Az átrium nyugati kapujában két oldalt 3–3 kora-gótikus portál-figuraként a béllet lépcsőzetes bemélyedéseiben álltak azok, a francia gótika 12. század második felének előzményeire visszavezethető oszlopszobrok, melyeket 1241 után a kolostor kerengőjének északi alapfalaiba építettek be. Trogmayer Ottó szerint Pál apostol életének állomásait jelenítik meg. Marosi Ernő föltételezi, hogy az oszlopszobrok az előző periódus kerengő-folyosójának oszlopaihoz tartozhattak és ótestamentumi figurákat ábrázoltak.Az előcsarnok két oldalának szögletes, támpillérekkel együtt épült falai az egész épületkomplexum legerősebb alapozására épültek. Ezért nagy valószínűséggel kell föltételezni, hogy a 7. építési periódusban az előcsarnok két oldalán állt a nyugati toronypár. Ezt erősíti Vályi Katalin megfigyelése is, mely szerint a 13. sz. elején a gazdasági udvar területén két harangot öntöttek. A föltárt öntőgödörből előkerült öntőminta alapján rekonstruálható volt az egyik harang formája is, ami ugyancsak megerősítette a fönti korhatározást.8. periódus az 1241-es pusztulás utáni újjáépítés. Az átriumot a tornyokkal együtt lebontották, újra a 6. periódus alaprajza szerint épült vissza a templom. 1732-ben ennek az utolsó templomnak a romjait írta le Bél Mátyás: „Az itt lévő régi nagy mezőváros, vagy falu jelentőségét bizonyítja ma is látható templomának szerkezete és terjedelme. Ez ugyanis teljes egészében négyszögletes terméskőből és égetett téglából épült, és olyan tágas, hogy nagy embertömeg befogadására alkalmas.” Ezt támasztják alá az 1832-től fönnmaradt, hitelesnek tartható ábrázolások is. A vegyes építési technikára Rómertől is egyértelmű följegyzés maradt fönn az északi falmaradvány leírásából: „...a mostani talajtól 1 1/4 méternyi magasságban mintegy 12 sornyi négyszögű kő fut a falon végig, a falnak mintegy külső bélletéül, befelé mind téglarakás van”. Az 1882-es Rómer–Göndöcs-féle ásatásról készült templomalaprajz nagyon sok értékes adatot nyújt a templom végső pusztulása előtti, legutolsó állapotáról. Ugyanis az ásatás a legmagasabban előkerülő, egykor föld fölötti részletek, és a még nem kiszedett alapozások mélységében többnyire megállt. Ennek köszönhetően pontos képet kapunk a fő- és oldalhajókat elválasztó pillérek lábazatainak helyéről és alakjáról, az oltárhoz vezető négy lépcsőfokról és a tégla-alapozású, nagyméretű vörös mészkőlapokkal borított padozatról. A korábbi építési periódusok alapfalai ezen a fölmérésen még egyáltalán nem jelentkeznek (kivéve az előcsarnok, a délnyugati torony alapozásának egy kis részét, amit a tatárjárás után ugyancsak lebontottak és alapozását is mélyen kiszedték). Ami rendkívül figyelmet érdemlő ezen az alaprajzon, az a mellékszentélyek egyenes záródása. Bár a korabeli ásatás és a fölmérés hitelességét ma már nem lehet minden ponton ellenőrizni, az 1970–1975-ös ásatás során éppen az északkeleti mellékapszis kiszedett, – csupán a kiszedési árkok foltjaiként jelentkező – alapfalainak érvénytelen értelmezése a körülötte levő rendkívül erős bolygatások miatt komoly nehézséget jelentett. Rómerék alaprajza szerint nem lehetetlen, hogy az utolsó periódusban az oldalszentélyeket (vagy legalábbis az északkeletiét) egyenes záródásúvá alakították. Ekkor ugyanis a monostor nagy részét és az előcsarnokot sem építették már újjá. A délkeleti oldalszentély esetében az 1970–76-os ásatás alapján tisztázódott, hogy a 6. periódusban egyenes záródásról szó sem lehetett. E mellékszentély alapfalai ugyanis mélyebben voltak a Rómerék által elért szintnél, így ez esetben az egyenes záródást legfeljebb csak a tatárjárás utáni szerényebb, egyszerűbb formában történt újjáépítés eredményének tekinthetjük. A Rómerék által föltárt alapfalakat azonban a későbbiek során az akkori föltárás mélységéig a környékbeli lakosság kibányászta. Nehezebb megítélni ugyanezt az északkeleti oldalszentély esetében, itt ugyanis egy egyenes záródás kőalapozása is egyértelműen megfigyelhető volt. Pontos rétegtani helyzetét – az említett nagyos erős bolygatások miatt – itt nem lehetett eldönteni. Ebből kiindulva a félköríves záródású, fölötte lévő (?) oldalszentélynél talán korábban épített, föltehetően a 2. periódushoz északról csatlakozó sekrestye alapozásának föltételezése ugyanilyen bizonytalanságokat rejt.További nehézséget jelent, hogy e helyen egy szentély melletti torony létezésére utaló nyomok is megfigyelhetők voltak. Ezt a gyanút erősíti egy 1550-ben kelt levélben a leveldi (városlőd?) prior egykorú tudósítása: „Aiunt thurcam citra Zegedium circiter ad tria miliaria de diruto quondam Monasterio duas turres habenti unam arcem construxere cui (sic!) nomen est Zewr...” (Azt mondják, a török a Szegedtől mintegy három mérföldre lévő egykor híres kéttornyú monostor romjaiból egy várat épített, melynek neve Ször). Mivel a prior leírása semmiképp sem vonatkozhat az 1241-előtti állapotokra, tehát a templomnak a 8. periódusban is két tornya volt. 1823-ban Katona József tudósításából tudjuk, hogy a 19. század elején még „jó ideig állott izmos tornyával, ... de mivel abba Zsiványok és útonállók fészkelték magokat ... az emberi bátorságra ügyelés a tornyot lerántotta”. Ezek szerint ekkorra már csak – legalábbis a fölszínes szemlélő számára szembeötlő – egyetlen torony létezett. Hornyik szerint egy 1788-ból származó térkép a monostor kicsinyített rajza szerint az egyik (később „lerántott”) torony „a szentély fölött, a templom benső végén állott légyen”. Ugyanezt a lehetőséget Győrffy György is fölvetette. Ebből kiindulva Trogmayer Ottó az északkeleti szentély vaskos alapozása miatt egy, az aracsihoz hasonló torony vagy toronypár létezését is lehetségesnek tartotta. Ezt erősíti a romok első, 1832-ből származó hiteles ábrázolása is (Gr. Pallavicini E. festménye), melyen toronynak nyomát sem találjuk a nyugati oldalon.A templomok építési ideje és a kolostor periódusai:Az 1. templom (1–3. építési periódus) építési ideje teljes bizonyossággal nem állapítható meg. A 11. század első felében, legkésőbb a század közepén (terminus ante quem) már biztosan állt az 5. periódus – az ún. Sankt Gallen-i típusú templom – 11. század végére tehető építése, valamint az ezt megelőző két alkalommal történt bővítés (2–3. periódus) és egy átépítés (4. periódus). Az építés terminus post quem-jét a közelben föltárt „honfoglalás-kori” temetkezések ideje jelenti, aminek fölső határa Vályi Katalin szerint a 10. század vége, de a 11. század első harmada is lehetett.A 2. templom (4-b periódus) építése az első és a harmadik templom korhatározására vonatkozó adatok alapján a 11. század harmadik negyedére tehető. Az első négy építési periódushoz (1–2. templom) már talán tartozott kisebb melléképület (kolostor?) is. Erre azonban csak néhány nehezen értelmezhető faltöredék utal. A későbbi kolostor nyugati szárnya és az ugyancsak későbbi gazdasági épületegyüttes helyén ebben az időben még a település házai, gazdasági létesítményei álltak.A 3. templom az ún. Sankt Gallen-i típusú templom (5. építési periódus). A valószínűen ehhez az építményhez tartozó sírok egyikében I. (Szent) László pénze fordult elő, a 11. század végére tehető építése így nagyon valószínű.Az első három templom egyikét díszíthette a legkorábbi, palmettás-állatfejes faragványtöredék-csoport, amit a művészettörténeti stíluselemzés az ún. pécsi körhöz köt. Ennek megfelel itteni helyzetük is, hiszen a „pécsi műhely” tevékenységének kezdete a 11. századba nyúlik vissza. Azonban a 12. sz. negyedik negyedére történő korhatározásának (Marosi E.) ellentmond az a rétegtani megfigyelés, mely szerint a faragvány másodlagos helyzetben, mélyen a 6. periódus pillér-alapozásából került elő. A hasonló faragványok további – nem szórványleletként – előkerült darabjai ugyanilyen rétegtani helyzetben feküdtek (a keleti kolostorszárny egyik kőből épült válaszfala). Kicsi a valószínűsége annak, hogy a tatárjárást követő – egyébként csak az előcsarnok nélküli templom és a keleti kolostorszárny legszükségesebb helyreállítására korlátozódó munkák során újraalapozták volna a templom pilléreit. Az ásatás során tett rétegtani megfigyelések és a művészettörténeti korhatározás így mintegy száz évvel ellentmondanak egymásnak. Ugyancsak a korai templomok időszakához tartozhatott a Rómer-féle ásatáson előkerült egyik palmettás, fölül tojás vagy fogsoros díszítésű töredék is. A templom körül föltárt 961 sírból mintegy tucatnyit lehet csak megbízhatóan az első, „prebazilikális” időszakhoz kötni (természetesen nem számítva az ide tartozott, de melléklet nélküli sírokat). Ezek mellékletei arany és ezüst S-végű hajkarikák és fonott gyűrűk voltak. A 320-as számú sírban egy elefántcsont markolatú, ún. Tau-alakú pásztorbottal eltemetett egyházi személy (apát?) feküdt. Egyelőre nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a régészeti leletek közt ritka attribútum tulajdonosa a görög vagy a latin egyház kötelékében tartozott-e. Trogmayer Ottó az első két templomot bizonyos jegyek alapján – joggal – még bizánci rítusú, a harmadik templomot már bencés alapításúnak tartja. Talán már ekkor megindult a 80×70 m nagyságú (gazdasági?) udvar kialakítása a templomtól mintegy 20-25 méterrel délre levő területen.A 4. templom a 6. építési periódus, valamint a 7. periódust jelentő előcsarnok. Az előcsarnok nélküli háromhajós templom még a 12. század végén, minden bizonnyal Kalán pécsi püspök (1181–1183-ban III. Béla kancelláriájának tagja, majd Horvátország és Dalmácia helytartója) az esztergomi érseki cím egyik aspiránsa (1186–1218) idején épült, s még ugyanő vagy II. András udvarispánja, Szeri Pósa építtette hozzá az oszlopszobrokkal díszített nyugati bejáratú előcsarnokot. Az előkerült faragványok nagy része ehhez a templomhoz tartozik. Marosi Ernő szerint még a 6. periódushoz tartoztak az általa a 12. század utolsó évtizedeire keltezett, palmettás-indás dekoratív fülkebéllet-ívtöredékek is.E templomhoz tartozott a keleti és nyugati kolostorszárny. A keleti szárny négy helyiségből áll, a templom melletti helyiség közepén lévő vaskos pilléralapozás ismeretében itt emeletes épületrészt lehet föltételezni. Ez a szárny Trogmayer Ottó szerint a káptalanterem (vagy sekrestye) és a dormitorium helyiségeit foglalta magába (18×8 m), alapozása döngölt agyagból, falai téglából készültek.A nyugati szárny (24×9 m) alapozása ugyancsak döngölt réti agyag, falai téglából „halszálka” technikával (opus spicatum) épültek. Egészen biztosan az előcsarnok fölépülése előtt készült, azaz a 6. építési periódussal egy időben. A templom felőli téglalap alakú helyiség volt Trogmayer Ottó szerint a refektorium, a déli négyzetes helyiség a konyha, aminek jól megfigyelhető padlószintjében a berendezésre utaló, rendszerben elhelyezkedő cölöplyukakat lehetett észlelni.Az udvar északi, keleti (és talán a déli) oldalán kőalapozású kerengőfolyosó húzódott.Ekkor, még a 6. építési periódusban, a 12. század végére épült ki a monostortól délre az U-alakú épületszárnyakkal körülvett, zárt tér, melyet a déli oldalon, ahol a főbejárata is volt, kőfal zárt le. Az udvar közepén volt a monostor nagyméretű kváderekkel kifalazott, 9 méter mély kútja. Az épületegyüttes északi szárnya közepén egy 22×9 m-es épület került elő. Kváderfalazású pincéje, s az épület pusztulásakor bezuhant gerendák jól megfigyelt szerkezete alapján emeletes, kőépítmény lehetett. Az épületet a pince közepén két nagyméretű pillér tartotta. Bejárata déli oldalon volt. A téglalap alakú épület keleti és nyugati végéhez utólag két pince nélküli szárnyat építettek: a nyugati 9×4,5 m, a keleti 14×8 m. Ez a templom és kolostor a „gazdasági udvart” körülvevő épületekkel együtt 1241-ben elpusztult.Az 5. templom a 8. építési periódus. A tatárjárás után – úgy tűnik – nagyon gyorsan újjáépítik (valószínűen Pósa fia II. Nána, aki 1248–1266-ban a pécsi káptalan világi tagja), hiszen 1248-ban már újra említik. A kolostorból – az északi és keleti kerengőfolyosóval – csak a keleti szárny épült föl. Ennek, valamint a sekrestye középpillérének alapozásába építették be a pusztulás során összetört oszlopszobrok darabjait. Az előcsarnok nem épült újjá, alapfalai fölött ugyanis pénzekkel datált, 13. század második feléből származó sírok kerültek elő.Nem épült föl többé a kolostor nyugati szárnya sem. Ekkor bontották le a kolostortól délre levő gazdasági udvart körülvevő épületcsoport romjait is. A megmaradt, s jóval kisebb méretekben újjáépített épületcsoportot mély sáncárokkal erődítették körül, melynek belső partján vaskos kerítőfalat emeltek. A sáncárokkal elpusztították az U alakú épületszárny északi épülete alatti pince megmaradt részét is. A korábbi gazdasági udvar területét a kialakuló mezőváros házai foglalják el a 14. század folyamán.Szermonostor építéstörténetét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy 8 építési periódusban, 3 fő alaptípusú épületegyüttes bővítésével és visszaépítésével kialakított 5 templom (5 meghatározott időszakban egymástól eltérő alaprajzi elrendezés) létét lehet kimutatni. A három utolsó templomhoz az ezekkel nem mindig szinkronban, valószínűen folyamatosan alakult, 2 eltérő alaprajzú kolostor épületcsoportjai tartoztak.A monostort az 1526 őszén itt átvonuló török seregek felégetik, majd török erőddé alakítják.Az egyes építési periódusok pontosabb korhatározása várható a monostor föltárása során talált kőfaragványok teljes körű, részletes művészettörténeti kiértékeléséből, anyagvizsgálatából, valamint a monostorhoz tartozó temető rendszerének részletes elemzéséből nyerhető újabb adatok egybevetéséből.Patrónusa: Fuxhoffer–Czinár szerint „Ad Abbatiam B. Mariae V. de Zeer”, (azaz a Boldogságos Szűz Mária), több ünnepnapja közül szeptember 12. Mária nevenapja (festum nominis Beatae Mariae Virginis), helyi ünnepként csak az újkorban bukkan fel. Bálint Sándor Szermonostort (hivatkozás nélkül) a Nagyboldogasszonynak szentelt bencés monostorok között sorolja föl (ünnepnapja: augusztus 15., Mária mennybemenetelének, egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának, hazánkban a 11. sz. elején már adatolt ünnepe). Szeptember 8.(Kisasszony, Kisboldogasszony, azaz Szűz Mária születésének emléknapja ugyancsak a 11. században számon tartott ünnepünk. Ha a szeptember első vasárnapi ún. „szoboribúcsú” egyáltalán tartalmaz középkori hagyományt, a monostortemplom búcsúnapja eszerint is az utóbbi lehetett.

Részlet a Csongrád megye építészeti emlékei c. könyvből

Ópusztaszer története

2010-12-26T17:18:00.000+01:00

1974 óta a korábbi Sövényháza történetietlen neve. Sövényház (1348: possesio Süenhaz, 1455: Sewenhaz) virágzó középkori falu a török hódoltság vége felé enyészett el. Neve a sövényvázas, sárfalú építkezés emlékét őrzi. A középkori Sövényház a régészeti leletek és régi térképek bizonysága szerint a mai Sándorfalva és a Tisza között terült el.1868-ban a Pallavicini család az uradalmi birtokból mintegy hatvanezer holdon eszmei községet szervezett. Nem volt falumagja, népessége majorokban és haszonbéres földeken épült tanyákon élt. Határa a századfordulón Algyőt, Sándorfalvát és a mindszenti gazdaságot kivéve kiterjedt az egész uradalmi birtokra (1895-ben 56 918 hold). Ennek a közepes nagyságú alföldi mezővároséhoz hasonló területnek a településtörténete igen szövevényes.Oklevelek és régészeti leletek bizonyítják, hogy a 10–15. században e területen a következő települések léteztek: Ányás, Csákán (Szokony?), Dóc, Fark, Győ, Sövényház, Szer, Tömörkény. Közülük Szer a legjelentősebb, melyet négy 15. századi oklevél mezővárosnak (oppidum) említ. Plébániatemplomát Horváth Ferenc tárta föl. Anonymus szerint Árpád fejedelem és nemesei e helyen „elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát...” és „Szerinek nevezték el, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának”. Az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség a 11–13. században, több szakaszban építtette meg Szer monostorát.1553-ban a török adóösszeírók még 92 házat találtak Szeren. A mezővároska – a többi faluval együtt – bizonyára a tizenötéves háború hadjáratai során pusztult el. A 17. század elejétől pusztaként említik. (1642: Puszta Zer). A hódoltság után a terület a királyi kamara tulajdona. Tőle Fark, Dóc, Serkéd, Sövényház pusztákat Szeged városa, Pusztaszert Kecskemét bérelte. Gróf Erdődy György, a kamara elnöke 1733-ban kapott adománylevelet a hódoltságot túlélő két falu: Algyő, Mindszent és hat puszta birtoklására. Szeged a bérelt pusztákra nagyrészt szegedi zselléreket telepített, akik szerződéses dohánykertészek voltak. Több dohánykertészség (Ányás, Dóc, Sövényház stb.) azokon az ármentes hátságokon települt, amelyeken a kora középkori faluk népe élt. 1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a mindszent-algyői uradalmat. Pallavicini Eduárd 1835-ben az uradalomból el nem idegeníthető hitbizományt létesített. A szerződéses dohánytermesztés jövedelmezőnek bizonyult, a dohánykertész telepek népessége gyarapodott. Ányás, Baks, Hantház, Homok, Sövényház kertészségekben a 19. század közepére községháza épült, öt kertésztelepen külön épületben vagy a községházán iskolai oktatás is folyt. Kezdtek kialakulni az önálló községi lét föltételei. Az 1849. évi áprilisi törvények nem intézkedtek a szerződéses zsellérek sorsáról, emiatt a szabadságharc bukása után elégedetlenek voltak helyzetükkel, földet követeltek. Bécs 1851-ben bevezette a dohányértékesítés állami monopóliumát. Ilyen körülmények miatt Pallavicini Alfonz 1852-ben feloszlatta a dohánykertészségeket. Az engedetlenek házait szétverette. Több mint ötezer embert tett földönfutóvá. A kertészközségek fölszámolásával a paraszt-polgári fejlődés ígéretes lehetőségének kibontakozását akadályozta meg. A Pallaviciniek kiterjesztették a majorsági gazdálkodást: a 19. század közepére 7, 1885-re 11 majort építettek ki. A 20. század első évtizedeiben a majorokat jól fölszerelt gazdasági üzemekké fejlesztették. Hantháza majorban hengerszékes gőzmalom, a kőtörési szőlőben szeszfőzde működött, 1925-ben a majorok egy részét keskenyvágányú gazdasági vasút kötötte össze Algyővel. A mai Ópusztaszer területére esett Alsó-Pusztaszer, Hantháza és Levelény major. Az 1930-as években uradalmi épületekben, 11 elemi népiskolában folyt a tanítás. 1853-ban, 1882-ben, majd a 20. század első évtizedeiben az uradalom több birtokrészt bérbeadással hasznosított. Az 1853-ban parcellázott Újpusztaszeren – népi nevén Kutyanyakon – majdnem 7 km hosszú, sűrűn lakott tanyasor bontakozott ki. 1930-ban az uradalmi kishaszon bérleteken 300–350 tanyán több mint másfél ezer ember élt. Ugyanakkor az eszmei község, Sövényháza lakossága – Bakssal, Dóccal együtt – 6872 fő, de még akkor sem volt falumagja. A község központjában épült föl az 1880-as években a kastély, közelében a községháza, tőle kb. 1 km-re a központi majornak kijelölt alsó-pusztaszeri major és mindegyiktől távol az 1925-ben épített katolikus templom. Sövényháza falumagja az 1945 után parcellázott telkeken bontakozott ki. Határrészei: Erzsébet-telep, Hantháza, Heffnertelep, Kis-Zer, Levelény, Máksor, Pitricsom, Testhalom. Az uradalom haszonbérlői 5–10, legfeljebb 16 holdon (Újpusztaszeren 1 numerus 16 hold volt) gyephantból, vert falból, vályogból építkeztek, épületeikhez az uradalom erdejéből hozhattak faanyagot, tetőfedélre alkalmas nádat a Tisza menti erekben vágtak. A haszonbéres tanyák lakói maguk építkeztek, közülük való kontár házépítők, barkácsolók vezették az építés munkáit. A tanyaiak az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni.

Részlet a Csongrád megye építészeti emlékei c. könyvből

Könyvtárunk éves hírei

2010-12-23T21:03:00.000+01:00

- Lyra Irka-firka, a Lyra Együttes verses-zenés műsora a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

- Író- olvasó találkozókat; Telegdi Ágnes járt a könyvtárunkban. " Ó azok a csodálatos állatok" címen tartott interaktív foglalkozást, valamint bemutatta legújabb könyvét.

- A Költészet Napja alkalmából "Rejtelmek" címen József Attila verseiből a Lyra Együttes verses-zenés műsorával lépett fel a könyvtárunkban.

- Huzella Péter Kossuth-díjas énekes, zeneszerzővel találkozhattak iskolásaink, aki Zene-bona, szana-szét című műsorával nagy sikert aratott.

- Péter és Pán gitár.duóval "Március idusa" címen vártuk a tavaszt.

- Decemberben a szegedi Hóra Színház "Táncra lábam" címen népi és modern táncokat adott elő.

- Bábelőadások voltak a szegedi Kövér Béla Bábszínház előadásában, melyeket bábkészítés követett.

- Az év záró eseménye a Falukarácsony, melynek énekes-zenés műsorát is a TÁMOP pályázati támogatásból rendezhettünk meg.

Fellépők: Viktória duó,

Koltai Zoltán népdalénekes

Ürmös Ica Juhász Gyula díjas népdal és operett énekes.

- Versmondó versenyt szerveztünk alsó tagozatos diákoknak, a Sándorfalvi Kulturális Központ és Petőfi Emlékkönyvtárral közösen.

Forrás: Dóci Hírhozó 2011. decemberi sz.