Orbánék felelősöket keresnek a szegedi lézerközpont ügyében

Magyarország, Szeged - Egy-egy uniós kutatáshoz kapcsolódó nagyobb berendezés felépítése jobb üzlet, mint az olimpia. A tudósaira büszke Magyarország ennek ellenére eljátszotta a debreceni ESS neutronkutató lehetőségét, most pedig a szegedi ELI szuperlézer ügyét blokkolják a "körülmények" - írja a hetivalasz.hu. 

Néhány éve még úgy tűnt, a magyaroknak is érdemes bevésniük az unió új tudományos mozaikszavait - írja a hetivalasz.hu. Például az ESFRI-t, amely a földrész versenyképességéért felelő testületet jelöli (European Strategy Forum on Research Infrastructures – Kutatási Berendezések Európai Stratégiai Fóruma). Az ESFRI-ben valójában jövőtervezés folyik: a szervezet ütemterve 44 gigaberuházást tart számon – ezek határozzák majd meg a következő ötven év technológiai irányait.

Az ESFRI által jegyzett 44 projekt közül mindössze kettőhöz lehetett volna köze a kelet-európai térségnek: az 1,1 milliárd euró „méretű" ESS-neutronkutatóhoz (European Spallation Source), valamint a háromhelyszínesre (Szeged, Prága, Bukarest) tervezett, 800 millió euró nemzeti és közösségi forrást felemésztő ELI-szuperlézerhez (Extreme Light Infrastructure). Előbbit a svédek vitték el előlünk 2009-ben.

A magyarországi ELI jelenleg ugyanoda tart, ahol a hazai ESS megbukott – a kormány legalábbis augusztus elején két „rejtélyes" közleményben ítélte aggasztó állapotúnak, illetve a 2015-ös céldátumig megvalósíthatatlannak az ELI-projektet. A hetivalasz.hu szerint kormány a felelősök megnevezésére készül, és ez esetben a kabinet nemcsak „az elmúlt nyolc évre" mutat majd vissza, hanem a jobboldal által jelölt ELI-elöljárókat is a szőnyeg szélére állítja.

A Heti Válasz print verziója – az ELI-blamázs okait kutatva – pontokba foglalja össze a legégbekiáltóbb menedzsmenthibákat:

- 2009 októberében Botka László szegedi polgármester és Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy a szegedi helyszín „győzött" az ELI „pályázaton". Az előkészítetlenség azonban ordító: "a kivitelezés területén a talaj szerkezetére való tekintettel az alapozási síkok 6-75 méter között változnak". Ergo a löszös talaj a legkevésbé sem tűnik alkalmasnak egy ilyen precíz műszer befogadására - írja a hetivalasz.hu.

- A kormányhatározatot tehát előbb hajtották végre, minthogy az megszületett volna, ami a 2010-es hatalomváltás után eleve gyanakvással töltötte el a Fideszt.

- Az ELI-HU saját tőkéje 2010-ben mínusz 4,7 millió forintra „rúgott", így az EU szabálytalan kifizetés miatt megvonhatja az eddigi pénzeket a projektcégtől – vagyis ellehetetlenülhet a tervezés gazdasági alapja.

- Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára.
Megosztás a Google Pluson
Powered by Jasper Roberts - Blog