Ányás 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza, ahol 1787. augusztus 29-én keresztelték az első újszülöttet. Első kápolnája kicsinek bizonyult, amit az ányásiak a királyi kamarához 1796-ban írt folyamodványukban panaszoltak: „Az Anyáshoz, melly 690 lelkeket számlál, olly tsekély a kápolnánk, hogy 10 lépésnyire terjed hosszasága, hatra pedig szélessége, majd fele az ájtatosságot óhajtó népünknek az egy ablak és ajtón kívül tartózkodik, ha kedvetlen az üdő, Sz. Misét nem hallgathatván haza mégyen.” Pallavicini Alfonz 1850-ben építtetett új kápolnát, amelynek tervei Bécsben készültek, kivitelezője Lipovszky József szegedi építőmester volt. Ettől fogva a birtokos család tagjait a kápolna kriptájába temették. A kápolnát gondozott park vette körül, mellette major épült. A második világháború után a kápolnát földúlták, kriptáját kirabolták. Fényképünk a már düledező, romos épületet 1950 tájáról mutatja. Falait az ötvenes években bontották le, tégláiból a környékbeli családok építkeztek. A földúlt kriptákból 1982-ben vitték át a Pallaviciniek földi maradványait Sándorfalvára, a fölvégi temetőbe.
Lele Ferenc: Dóc története. 1992. Kézirat.